Charlie a tanári pályáról a telefonos ügyfélszolgálat világába pottyan, de már az első munkanapján kiteszik a szűrét. A rendőrfeleséggel és egy kislánnyal megáldott Charlie kétségbeesésében betársul Gus, a feltörekvő szélhámos balhéjába: a terv szerint egy kis zsarolással nagy zsét sajtolnak ki az illegális pornóoldalakat gyakran látogató Smalls tiszteletesből. Gus egykori szépségkirálynő exének csatlakozása után indulhat is a buli, a dolgok azonban új irányt vesznek, amikor a triónak köszönhetően a lelkész jobblétre szenderül. És ez még csak a kezdet.

Charlie a tanári pályáról a telefonos ügyfélszolgálat világába pottyan, de már az első munkanapján kiteszik a szűrét. A rendőrfeleséggel és egy kislánnyal megáldott Charlie kétségbeesésében betársul Gus, a feltörekvő szélhámos balhéjába: a terv szerint egy kis zsarolással nagy zsét sajtolnak ki az illegális pornóoldalakat gyakran látogató Smalls tiszteletesből. Gus egykori szépségkirálynő exének csatlakozása után indulhat is a buli, a dolgok azonban új irányt vesznek, amikor a triónak köszönhetően a lelkész jobblétre szenderül. És ez még csak a kezdet.

Juno (Ellen Page) csinos, okos tinilány, akinek váratlanul mégis azzal kell szembesülnie, hogy osztálytársával, Bleekerrel (Michael Cera) egy túl jól sikerült éjszakán szimpla hülyeségnél sokkal többet csináltak. Az anyai örömök elé néző lány barátnője, Leah (Olivia Thirlby) segítségével nevelőszülőket keres és talál a születendő kicsinek. A tökéletes adoptálók Mark (Jason Bateman) és Vanessa (Jennifer Garner), a tehetős külvárosi szerelmespár, akik már alig várják, hogy a karjukban tartsák a csöppséget. Szerencsére Juno szülei, Mac és Bren MacGuff (J.K. Simmons és Allison Janney) mindenben a legmesszebbmenőkig támogatják lányukat.

Amikor 1999-ben bemutatták az első Mátrix-mozit, előrevetített jó néhány társadalmi és politikai kérdést és azonnal popkulturális jelenséggé vált. Egyedülálló dokumentumfilm a Mátrix-sagáról és annak prófétai vonatkozásairól.

Roy McBride műszaki tiszt elindul, hogy átszelje a galaxist, és kiderítse az igazságot apjáról, aki húsz éve tűnt el, miközben idegen életformák után kutatott az űrben. Ugyan sokáig halottnak hitték, egy új bizonyíték arra utalhat, hogy Clifford McBride még mindig él, és egy elhagyott erőműben bujkál egy távoli bolygón – és hogy potenciális veszélyt jelent az egész univerzumra...

Tom Cruise új filmje egy elképesztő igaz történetet dolgoz fel.
Barry Seal amerikai pilóta volt, aki a Pablo Escobar-féle Medellín kartell szállítója lett, és fegyvert és drogot csempészett a repülőin, majd váratlanul beszervezte a CIA, és az amerikai történelem egyik legnagyobb titkos akcióját hajtotta végre.
.

Juno (Ellen Page) csinos, okos tinilány, akinek váratlanul mégis azzal kell szembesülnie, hogy osztálytársával, Bleekerrel (Michael Cera) egy túl jól sikerült éjszakán szimpla hülyeségnél sokkal többet csináltak. Az anyai örömök elé néző lány barátnője, Leah (Olivia Thirlby) segítségével nevelőszülőket keres és talál a születendő kicsinek. A tökéletes adoptálók Mark (Jason Bateman) és Vanessa (Jennifer Garner), a tehetős külvárosi szerelmespár, akik már alig várják, hogy a karjukban tartsák a csöppséget. Szerencsére Juno szülei, Mac és Bren MacGuff (J.K. Simmons és Allison Janney) mindenben a legmesszebbmenőkig támogatják lányukat.

1949, Franciaország. Clément Mathieu, a munkanélküli zenetanár elvállal egy felügyelő-tanári állást egy nehezen kezelhető gyerekek számára fenntartott nevelőintézetben. Az igazgató, Monsieur Rachin által bevezetett és alkalmazott kemény, rideg nevelési módszerek megdöbbentik az új tanárt. A zene varázsának és a közös éneklésnek köszönhetően azonban Mathieu-nek sikerül megváltoztatnia a gyerekek hétköznapjait.

A szlovák-cseh-magyar koprodukció a nacionalizmus felemelkedéséről szól, helyszíne az 1940-es évek Szlovákiája. A történet főhőse Marika (őt alakítja Borbély Alexandra), a szlovák-magyar határon élő, megözvegyült varrónő, aki egy zsidó fiút bújtat az otthonában.

Igaz történet alapján készült film egy bebörtönzött halálraítéltről és egy kétgyermekes anyáról. A háromgyerekes apát gyújtogatással összefüggő hármas gyilkosságért ítélik el, a nő pedig új bizonyítékokkal igyekszik megmenteni az életét.

A XVIII. század végén játszódó kosztümös dráma a meseszép és elbűvölő Georgiana Spencer története, aki korának legizgalmasabb személyisége volt. Míg szépsége és karizmája hírnevet szerzett neki, extravagáns ízlése, hajlama a szerencsejátékra és a szerelemre hírhedtté tette. Ifjan ment hozzá a nála jóval idősebb, a felsőbb körökbe bejáratos Devonshire herceghez, akinek gyerekeket szült. Georgiana egyszerre vált a kor divatikonjává, odaadó anyává, a politikai közélet eszes résztvevőjévé, és a köznép imádatának tárgyává. Ám történetének velejét mégis a szerelemért folytatott kétségbeesett küzdelem adja. Szenvedélyes és elátkozott viszonya Grey grófjával, valamint a szerelmi háromszög férjével és legjobb barátnőjével, Lady Bess Fosterrel együttesen teszik Georgiana Spencer történetét a hírnévről, dicsőségről, és az igaz szerelem utáni vágyról szóló nagyon is mai mesévé.

1949, Franciaország. Clément Mathieu, a munkanélküli zenetanár elvállal egy felügyelő-tanári állást egy nehezen kezelhető gyerekek számára fenntartott nevelőintézetben. Az igazgató, Monsieur Rachin által bevezetett és alkalmazott kemény, rideg nevelési módszerek megdöbbentik az új tanárt. A zene varázsának és a közös éneklésnek köszönhetően azonban Mathieu-nek sikerül megváltoztatnia a gyerekek hétköznapjait.

Joy (Cameron Diaz) egy nagy csalódást szeretne elfelejteni, Jack (Ashton Kutcher) pedig bármilyen csalódást elkerülni jön Vegasba. A véletlen úgy hozza, hogy este együtt buliznak, éjszaka viccből összeházasodnak és reggel egymás mellett ébrednek. De nem csak egy házastársat nyertek az éjjel, hanem meg is gazdagodtak: egy játékgéppel megütötték a főnyereményt. De kié lesz a vagyon? Azonnal beindul a kölcsönös hadviselés, mézeshetekről szó sincs. Csapdákról, gyilkossági kísérletekről és átverésekről annál inkább.

Az autóversenyben nincs párja Ricky Bobbynak, csak az észjárása lassabb az átlagnál. A NASCAR királya ki nem állhatja a bonyolult dolgokat. Álomházzal a tóparton, zsíros bankszámlával és dögös feleséggel az oldalán érzi úgy, hogy megfogta az Isten lábát. Ám ekkor feltűnik a pályán Jean Girard, a piperkőc francia pilóta és a verhetetlen Rickyből - autójával egyetemben - egy csapásra roncs lesz. Ráadásul legjobb cimborája, Cal lenyúlja a nejét, és még a kormány mögül is kitúrja. Bobbynak össze kell kapnia magát és minden sütnivalóját, hogy visszaszerezze hírnevét és a büszkeségét.

Minden családnak van rejtegetnivalója, apró-cseprő, kisebb-nagyobb titka mindnek van. De amit a látszólag átlagos életvitelű Smith házaspár takargat a külvilág és egymás elől, hát olyan biztosan kevésnek van. Jane (Angelina Jolie) és John (Brad Pitt) valójában jólfizetett, megbízhatóan hatékony munkát végző bérgyilkosok, akik ráadásul két, egymással szemben álló szervezetet szolgálnak. Minden megy a megszokott mederben addig, míg egy nap egymás meggyilkolására kapnak megbízást. Kénytelenek hát hazavinni munkájukat, és a békés külvárosi otthonban egyik pillanatról a másikra elszabadul a pokol.

A huszonéves Lee elmegyógyintézeti kezelését követően szülővárosában próbál új életet kezdeni. Nyomasztó gyerekkori emlékei elől menekülve találkozgatni kezd középiskolai osztálytársával, s hamarosan sikerül elhelyezkednie egy helyi ügyvédi irodában, mint titkárnő. Újdonsült főnökét, Edward Grey-t teljesen rabul ejti a fiatal lány, kapcsolatuk hamar túljut a szokásos főnök-alkalmazott viszonyon, amelyben a tabuk nélküli szexuális vágyak kiélése központi szerepet kap.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársai 1978-ban kiterjedt akciót indítottak az alvilág ellen. A siker érdekében minden lehetséges eszközt bevetettek. Köztük egy beépített ügynököt, akit a frontvonal mögött magára hagytak. Környezete Joe Pistone-ként ismeri a férfit, veszélyes új családja pedig Donnie Brasco néven fogadja be az ékszeres fenegyereket. Váratlan és felkavaró barátság szövődik közte, és kiszemelt áldozata, Lefty Ruggiero között, ami mindkettejük számára végzetes lehet. A film megtörtént esetet dolgoz fel.

Joseph D. Pistone és Richard Woodley regényéből.

Egy spanyol rockzenekar a 90-es években nagyot akar dobbantani harmadik albumával, hogy kilépjenek végre az igazán nagy sztárok közé, ám minden balul sül el: alkotói válság, szerelmi háromszög, drogok és viták nehezítik a folyamatot.

Joy (Cameron Diaz) egy nagy csalódást szeretne elfelejteni, Jack (Ashton Kutcher) pedig bármilyen csalódást elkerülni jön Vegasba. A véletlen úgy hozza, hogy este együtt buliznak, éjszaka viccből összeházasodnak és reggel egymás mellett ébrednek. De nem csak egy házastársat nyertek az éjjel, hanem meg is gazdagodtak: egy játékgéppel megütötték a főnyereményt. De kié lesz a vagyon? Azonnal beindul a kölcsönös hadviselés, mézeshetekről szó sincs. Csapdákról, gyilkossági kísérletekről és átverésekről annál inkább.

Az autóversenyben nincs párja Ricky Bobbynak, csak az észjárása lassabb az átlagnál. A NASCAR királya ki nem állhatja a bonyolult dolgokat. Álomházzal a tóparton, zsíros bankszámlával és dögös feleséggel az oldalán érzi úgy, hogy megfogta az Isten lábát. Ám ekkor feltűnik a pályán Jean Girard, a piperkőc francia pilóta és a verhetetlen Rickyből - autójával egyetemben - egy csapásra roncs lesz. Ráadásul legjobb cimborája, Cal lenyúlja a nejét, és még a kormány mögül is kitúrja. Bobbynak össze kell kapnia magát és minden sütnivalóját, hogy visszaszerezze hírnevét és a büszkeségét.

Minden családnak van rejtegetnivalója, apró-cseprő, kisebb-nagyobb titka mindnek van. De amit a látszólag átlagos életvitelű Smith házaspár takargat a külvilág és egymás elől, hát olyan biztosan kevésnek van. Jane (Angelina Jolie) és John (Brad Pitt) valójában jólfizetett, megbízhatóan hatékony munkát végző bérgyilkosok, akik ráadásul két, egymással szemben álló szervezetet szolgálnak. Minden megy a megszokott mederben addig, míg egy nap egymás meggyilkolására kapnak megbízást. Kénytelenek hát hazavinni munkájukat, és a békés külvárosi otthonban egyik pillanatról a másikra elszabadul a pokol.

Minden családnak van rejtegetnivalója, apró-cseprő, kisebb-nagyobb titka mindnek van. De amit a látszólag átlagos életvitelű Smith házaspár takargat a külvilág és egymás elől, hát olyan biztosan kevésnek van. Jane (Angelina Jolie) és John (Brad Pitt) valójában jólfizetett, megbízhatóan hatékony munkát végző bérgyilkosok, akik ráadásul két, egymással szemben álló szervezetet szolgálnak. Minden megy a megszokott mederben addig, míg egy nap egymás meggyilkolására kapnak megbízást. Kénytelenek hát hazavinni munkájukat, és a békés külvárosi otthonban egyik pillanatról a másikra elszabadul a pokol.

Tess apja, egy szegény házaló, megtudja, hogy a család jog szerinti leszármazottja a d'Urberville-nemeseknek. A lányt a nemesi házban ugyanúgy kezelik, mint a többi szegény alkalmazottat. A fiatalúr, Alec erőszakkal szeretőjévé teszi. A távoli gazdaságban Tess és egy pap fia, Angel, egymásba szeretnek. A nászéjszakán azonban, amikor Tess bevallja múltját, a felháborodott férj magára hagyja a fiatalasszonyt. A tragédia elkerülhetetlen.

Alexandre Taillard de Vorms, a francia külügyminiszter magas, jó képű, sportos férfi, akiért odavannak a nők. Peckesen áll a világ színpadán, legyen szó az ENSZ-ről, vagy a lőporos hordó Oubangáról. A béke követének szerepében tetszeleg, bebetonozva személyét a Nobel Béke-díjra jelöltek között. A miniszter beszédeit a fiatal diplomás, Arthur Vlaminck írja. A nemzetközi válságok közepette meg kell tanulnia kezelni a főnök különcségét, és meg kell találnia a helyes utat a magántitkára és a tanácsadói között.

Marion egy furcsa buli után az éjszakai Párizs utcáin bolyong. A testvérét gyászoló fiatal lány egy véletlen folytán botlik Alexbe. Kettejük sorsszerű találkozása egy olyan, egész éjjelen át tartó kalandba torkollik, mely talán kiutat mutat a gyászban megtört lány számára. A 2021-es Velencei Filmfesztiválon debütált Ma már holnap van a kallódó huszonévesek útkereséséről szól, miközben finoman rezonál a francia főváros fiataljait ért terrortámadások pszichés utóhatásaira is. A korábban casting directorként (Marie Antoinette, Antikrisztus, Holy Motors) dolgozó Antoinette Boulat egy fiatalos, a korszellemet megragadó dramedyvel mutatkozik be rendezőként. A két főszereplő Lou Lampros (Madre, A francia kiadás) és Tom Mercier (Synonymes) ihletett alakítása, a varázslatos képi világ és a vagány sound design egy különleges hangulatú felnövéstörténetet eredményeznek.

1975-ben a polgárháború sújtotta Észak-Írország egyik kisvárosában a tizenhét éves protestáns Alistair Little és bandája meggyilkolja a tizenkilenc éves katolikus Jim Griffent. A szörnyű bűncselekménynek az áldozat tizenegy éves öccse, Joe is szemtanúja. A gyilkosság kitörölhetetlen nyomot hagy az életében. Joe és a családja képtelen feldolgozni a nagyobbik fiú elvesztését. Little-t letartóztatják és elítélik, tizenkét esztendőt tölt börtönben. Harminc évvel később a megbékélés jegyében kellene újra találkozniuk egymással. Joe-t azonban egészen más érzés foglakoztatja: a bosszú testvére haláláért.

Tess apja, egy szegény házaló, megtudja, hogy a család jog szerinti leszármazottja a d'Urberville-nemeseknek. A lányt a nemesi házban ugyanúgy kezelik, mint a többi szegény alkalmazottat. A fiatalúr, Alec erőszakkal szeretőjévé teszi. A távoli gazdaságban Tess és egy pap fia, Angel, egymásba szeretnek. A nászéjszakán azonban, amikor Tess bevallja múltját, a felháborodott férj magára hagyja a fiatalasszonyt. A tragédia elkerülhetetlen.

Jean-Dominique Bauby a francia Elle magazin főszerkesztője volt. Negyvenhárom éves korában, 1995 decemberében agyvérzést kapott, és kómába esett. Húsz nap múlva tért magához, ám teljesen lebénult. Egyedül a bal szemét tudta mozgatni, melynek segítségével, speciális jelrendszert elsajátítva kommunikált a világgal. Helyzete ellenére Jean-Do megőrizte humorérzékét, szexualitását, az élet szeretetét. Mindez arra ösztönözte, hogy betűnként, majd mondatonként kifejezze érzéseit és gondolatait, a test csapdájába szorult lélekről, az érzelmeiről, az emberi fantázia szárnyalásáról.

Egy nagynéni a korábban sosem látott unokahúgával Lappföldre utazik, hogy kiürítsék a házat, amelyet megörököltek. Kiderül, hogy a zárkózott és bizalmatlan nagynéni korábban a számi néppel szembeni finnországi asszimilációs politika egyik áldozata volt. A két nő érdeklődéssel fordul egymás felé, és ez segít nekik megtalálni az értékeket önmagukban és a gyökereikben. A Je'vida az első kolta számi alkotás a filmművészetben.

Marion egy furcsa buli után az éjszakai Párizs utcáin bolyong. A testvérét gyászoló fiatal lány egy véletlen folytán botlik Alexbe. Kettejük sorsszerű találkozása egy olyan, egész éjjelen át tartó kalandba torkollik, mely talán kiutat mutat a gyászban megtört lány számára. A 2021-es Velencei Filmfesztiválon debütált Ma már holnap van a kallódó huszonévesek útkereséséről szól, miközben finoman rezonál a francia főváros fiataljait ért terrortámadások pszichés utóhatásaira is. A korábban casting directorként (Marie Antoinette, Antikrisztus, Holy Motors) dolgozó Antoinette Boulat egy fiatalos, a korszellemet megragadó dramedyvel mutatkozik be rendezőként. A két főszereplő Lou Lampros (Madre, A francia kiadás) és Tom Mercier (Synonymes) ihletett alakítása, a varázslatos képi világ és a vagány sound design egy különleges hangulatú felnövéstörténetet eredményeznek.

Alexandre Taillard de Vorms, a francia külügyminiszter magas, jó képű, sportos férfi, akiért odavannak a nők. Peckesen áll a világ színpadán, legyen szó az ENSZ-ről, vagy a lőporos hordó Oubangáról. A béke követének szerepében tetszeleg, bebetonozva személyét a Nobel Béke-díjra jelöltek között. A miniszter beszédeit a fiatal diplomás, Arthur Vlaminck írja. A nemzetközi válságok közepette meg kell tanulnia kezelni a főnök különcségét, és meg kell találnia a helyes utat a magántitkára és a tanácsadói között.

Egy nagynéni a korábban sosem látott unokahúgával Lappföldre utazik, hogy kiürítsék a házat, amelyet megörököltek. Kiderül, hogy a zárkózott és bizalmatlan nagynéni korábban a számi néppel szembeni finnországi asszimilációs politika egyik áldozata volt. A két nő érdeklődéssel fordul egymás felé, és ez segít nekik megtalálni az értékeket önmagukban és a gyökereikben. A Je'vida az első kolta számi alkotás a filmművészetben.

Jean-Dominique Bauby a francia Elle magazin főszerkesztője volt. Negyvenhárom éves korában, 1995 decemberében agyvérzést kapott, és kómába esett. Húsz nap múlva tért magához, ám teljesen lebénult. Egyedül a bal szemét tudta mozgatni, melynek segítségével, speciális jelrendszert elsajátítva kommunikált a világgal. Helyzete ellenére Jean-Do megőrizte humorérzékét, szexualitását, az élet szeretetét. Mindez arra ösztönözte, hogy betűnként, majd mondatonként kifejezze érzéseit és gondolatait, a test csapdájába szorult lélekről, az érzelmeiről, az emberi fantázia szárnyalásáról.

Nat, a nemrég elhunyt thai háziasszony porallergiás özvegye miatt aggódva szellemként tér vissza egy porszívó formájában, hogy kitakarítsa a házat és megvédje családját a házban kószáló egyéb bosszúálló kísértettől. Ahhoz, hogy hasznos szellemmé váljon, meg kell szabadulnia a haszontalanoktól.

John Brennan (Russell Crowe) és felesége, Lara (Elizabeth Banks) tökéletes házasságban élnek. Életük azonban váratlanul összeomlik, amikor az asszonyt a rendőrség letartóztatja egy gyilkosság gyanúsítottjaként. John minden törvényes eszközt bevet, hogy bebizonyítsa felesége ártatlanságát, de hiába, a bíróság húsz évre ítéli a nőt. Az ítélethirdetés után Lara öngyilkosságot kísérel meg a börtönben, ezért John úgy dönt, hogy kiszabadítja feleségét. Az aprólékos munkával kidolgozott szökés kivitelezése szinte lehetetlennek tűnik. Elég egyetlen hiba, és mindannyian a börtönben végzik.

A 19 éves Liane édesanyjával és húgával él egy dél-francia városban. Minden vágya, hogy felfedezzék, hogy szeressék, hogy „valakivé” váljon. Ezért teljesen a szépség megszállottjává válik, mert úgy érzi, hogy ez az útja a celebbé váláshoz. Úgy tűnik, hogy a valóságshowk világáról ábrándozó lányra rámosolyog a szerencse: egy nap behívják egy meghallgatásra.. A fiatal úgy érzi, ez a lehetőség lesz az ugródeszka a hírnév és gazdagság felé.

Kínában az egygyerek-szabály feloldása utáni időszakban egy középosztálybeli családhoz egyre gyakrabban érkezik látogatóba a tizenéves fiú nehéz körülmények között élő, titokzatos barátja. A család dinamikájának megváltozásával egyre inkább felszínre törnek a ki nem mondott titkok, és a családtagoknak szembe kell nézniük saját feldolgozatlan érzelmeikkel és teljesíthetetlen elvárásaikkal.

Ted Kramer imádja családját: feleségét és hatéves kisfiát, de azért a munka a legfontosabb számára, minden mást a karrierjének rendel alá. Egyik este arra ér haza, hogy Joanna, a felesége szárazon közli vele: elhagyja, hogy az anyaszerepből kiszakadva végre megpróbálja megvalósítani önmagát. Így a gyerekkel járó összes gond az apára szakad, aki kénytelen újra felépíteni az életét: megtanulni a gyereknevelés csínját-bínját, s mindeközben az állását is megtartani. Ted főz, vásárol, takarít, játszótérre jár, s megérzi és megérti tündéri kisfia minden vágyát és félelmét. Kisebb-nagyobb zűrök mellett is olyan ajándék ez, amiben kevés apának van része. S másfél év után, miután a legapróbb részlet is a helyére került, ismét megjelenik Joanna...

Noma, a kis bárányfelhő szemtanúja lesz egy öreg, sötét viharfelhő fájdalmas esőjének és halálának, és ráébred, hogy lánya, Mixtli is veszélyben van.

A napóleoni háborúk idején támadás éri a Surprise nevű angol hadihajót. A csatában a hajó súlyosan megrongálódik, és a legénység tagjai közül is sokan megsebesülnek. Jack Aubrey kapitány kétségek közt vívódik. Nem tudja eldönteni, hogy barátjára, Stephen Maturin hajóorvosra hallgasson, vagy inkább a kötelességét teljesítse, és harcoljon. Végül mégis útra kel, hogy két óceánon keresztül üldözze, utolérje és legyőzze francia ellenfelét. A küldetés megalapozhatja hírnevét, vagy elpusztíthatja őt és legénységét is.

A 17 éves, tehetséges Manon azon kevés lányok egyike, akik bekerültek a fiú junior hokicsapatba. Ám nyomasztják érzései, ezért megszökik, hogy megtalálja rég nem látott apját. Belfortban nem találja meg őt, de kiderül, hogy új családja van.

Ted Kramer imádja családját: feleségét és hatéves kisfiát, de azért a munka a legfontosabb számára, minden mást a karrierjének rendel alá. Egyik este arra ér haza, hogy Joanna, a felesége szárazon közli vele: elhagyja, hogy az anyaszerepből kiszakadva végre megpróbálja megvalósítani önmagát. Így a gyerekkel járó összes gond az apára szakad, aki kénytelen újra felépíteni az életét: megtanulni a gyereknevelés csínját-bínját, s mindeközben az állását is megtartani. Ted főz, vásárol, takarít, játszótérre jár, s megérzi és megérti tündéri kisfia minden vágyát és félelmét. Kisebb-nagyobb zűrök mellett is olyan ajándék ez, amiben kevés apának van része. S másfél év után, miután a legapróbb részlet is a helyére került, ismét megjelenik Joanna...

Kínában az egygyerek-szabály feloldása utáni időszakban egy középosztálybeli családhoz egyre gyakrabban érkezik látogatóba a tizenéves fiú nehéz körülmények között élő, titokzatos barátja. A család dinamikájának megváltozásával egyre inkább felszínre törnek a ki nem mondott titkok, és a családtagoknak szembe kell nézniük saját feldolgozatlan érzelmeikkel és teljesíthetetlen elvárásaikkal.

Két fiatal nő, két összetört szív. Iris reménytelenül szerelmes a kollégájába, akivel viszonyt folytat. Nem elég, hogy érzelmei viszonzatlanul maradnak, a férfi a karácsonyi bulin bejelenti, hogy eljegyezte az egyik kolléganőjüket. Eközben a munkamániás Amanda rájön, hogy a barátja megcsalja, ezért kiadja az útját. A két összetört szívű lány a világhálón akad egymásra. Miután kölcsönösen elsírják bánatukat, elhatározzák, hogy kipihenik megpróbáltatásaikat. Mivel az egyik Londonban, a másik pedig Los Angelesben él, kitalálják, hogy otthont cserélnek. A pasimentes vakáció azonban nem a tervek szerint alakul.

A leghihetetlenebb történeteket a valóság írja. A DuPont-vagyon örököse, John Eleuthére du Pont (Steve Carell) bolondos figura volt, de már a bolondság határán. Sőt, azon is túl, hiszen a paranoia és a skizofrénia tünetei is megmutatkoztak rajta. Mégis egy vegyipari óriáströszt vezetésére készült, bélyegeket gyűjtött, madártani könyveket adott ki, és rajongott a férfias sportokért - egy birkózócsapatot is támogatott. A közte és két olimpiai birkózó testvér (Mark Ruffalo, Channing Tatum) közti különös viszony alakulásáról szól ez a film, mely sok meglepő kanyart vesz, míg eljut a tragikus fordulatig: egy gyilkosságig. De a történetnek még akkor sincs vége.

A 17 éves, tehetséges Manon azon kevés lányok egyike, akik bekerültek a fiú junior hokicsapatba. Ám nyomasztják érzései, ezért megszökik, hogy megtalálja rég nem látott apját. Belfortban nem találja meg őt, de kiderül, hogy új családja van.

A 12 éves Vilja imádja a birkózást, bár retteg a fájdalomtól és minden meccset elveszít. Amikor elválnak a szülei, sok mindennel meg kell küzdenie: az érzelmeivel, a fájdalomtól való félelmével, a féltékenységgel.

Marcelo életét az argentin egyetemen a filozófiaoktatásnak szentelte. Amikor mentora meghal, Marcelo arra számít, hogy ő lesz az új tanszékvezető. Tervei azonban fenekestül felborulnak a karizmatikus professzor, Sujarchuk váratlan érkezésével.

Két fiatal nő, két összetört szív. Iris reménytelenül szerelmes a kollégájába, akivel viszonyt folytat. Nem elég, hogy érzelmei viszonzatlanul maradnak, a férfi a karácsonyi bulin bejelenti, hogy eljegyezte az egyik kolléganőjüket. Eközben a munkamániás Amanda rájön, hogy a barátja megcsalja, ezért kiadja az útját. A két összetört szívű lány a világhálón akad egymásra. Miután kölcsönösen elsírják bánatukat, elhatározzák, hogy kipihenik megpróbáltatásaikat. Mivel az egyik Londonban, a másik pedig Los Angelesben él, kitalálják, hogy otthont cserélnek. A pasimentes vakáció azonban nem a tervek szerint alakul.

A börtönből frissen szabadult egykori színész, Lang (Eddie Peng) visszatér a Kína északnyugati részén fekvő szülővárosába, a területet azonban éppen kiürítik, hogy hatalmas ipari központot és gyárakat építsenek a helyére. A lakók nagy része már kiköltözött, a várost ellepték a kóbor kutyák, Lang pedig csatlakozik a sintérekhez, hogy segítsen befogni az elvadult ebeket. Így kerül kapcsolatba egy fekete keverék kutyával, akinek még vérdíjat is kitűztek a fejére. A két magányos, számkivetett lélek, a fekete kutya és Lang lassan egymásra találnak és baráti kötelék alakul ki közöttük a kietlen Góbi sivatag ölelésében. A kínai Hu Guan (A tehén) új filmje megnyerte a 2024-es cannes-i fesztivál Un Certain Regard szekciójának fődíját, azóta pedig elismerték többek között Varsóban, Valladolidban és Jeruzsálemben, legutóbb pedig Gotham-díjra jelölték a legjobb rendezés kategóriájában. A Fekete kutya nemcsak egy szívmelengető és meglepően humoros kutyás film, hanem rétegzett szociológiai látlelet a 2000-es évek brutális iparosodási hullámának következményeiről és a 2008-as pekingi Olimpia körüli felfokozott várakozásról. A film sztárja a marcona börtöntölteléket alakító Eddie Peng mellett Xin, a fekete keverék kutya, aki parádésan alakítja a címszereplőt: ha kell, beteget játszik, máskor pedig ablakon ugrik be és egy száguldó motor oldalkocsijában ereszkedik két lábra.

Andrew (Miles Teller) híres akar lenni. New York, tehát az Egyesült Államok, tehát az egész világ egyik leghíresebb zeneiskolájába, a Shaffer Konzervatóriumba jár, dobolni tanul, rengeteget gyakorol, és mindenre képes volna a siker érdekében. Legalább is, azt hiszi. De találkozik egy tanárral (J. K. Simmons), aki még nála is elszántabb. Ő abban hisz, hogy a tehetséget mindenáron fel kell szabadítani, és ami bujkál, azt ki kell préselni a tanulókból. Akkor is, ha kínlódnak, ha sírnak vagy belehalnak. A kezdő zenész és a sokat látott veterán egymásnak feszül. A tanár felveszi a kezdő dobost a zenekarába, de az első örömöt nagyon sok keserűség követi. És egyikük sem adja fel könnyen, amit elkezdett. Mindketten tartják a ritmust.

Két monogám, heteroszexuális házasságban élő kéményseprő olyan helyzetekbe kerül, amelyek megkérdőjelezik a szexualitásról és a nemi szerepekről alkotott véleményüket. Az egyikük váratlan ismertséget köt egy férfival. A másiknak zavarbaejtő álmai lesznek, aminek hatására elkezd azon töprengeni, hogy mások tekintete mennyire formálja a személyiségét, és vannak-e a jellemének olyan aspektusai, amelyeket elnyomott, ezáltal korlátozva önmagát.

Amikor 1999-ben bemutatták az első Mátrix-mozit, előrevetített jó néhány társadalmi és politikai kérdést és azonnal popkulturális jelenséggé vált. Egyedülálló dokumentumfilm a Mátrix-sagáról és annak prófétai vonatkozásairól.

Marcelo életét az argentin egyetemen a filozófiaoktatásnak szentelte. Amikor mentora meghal, Marcelo arra számít, hogy ő lesz az új tanszékvezető. Tervei azonban fenekestül felborulnak a karizmatikus professzor, Sujarchuk váratlan érkezésével.

A börtönből frissen szabadult egykori színész, Lang (Eddie Peng) visszatér a Kína északnyugati részén fekvő szülővárosába, a területet azonban éppen kiürítik, hogy hatalmas ipari központot és gyárakat építsenek a helyére. A lakók nagy része már kiköltözött, a várost ellepték a kóbor kutyák, Lang pedig csatlakozik a sintérekhez, hogy segítsen befogni az elvadult ebeket. Így kerül kapcsolatba egy fekete keverék kutyával, akinek még vérdíjat is kitűztek a fejére. A két magányos, számkivetett lélek, a fekete kutya és Lang lassan egymásra találnak és baráti kötelék alakul ki közöttük a kietlen Góbi sivatag ölelésében. A kínai Hu Guan (A tehén) új filmje megnyerte a 2024-es cannes-i fesztivál Un Certain Regard szekciójának fődíját, azóta pedig elismerték többek között Varsóban, Valladolidban és Jeruzsálemben, legutóbb pedig Gotham-díjra jelölték a legjobb rendezés kategóriájában. A Fekete kutya nemcsak egy szívmelengető és meglepően humoros kutyás film, hanem rétegzett szociológiai látlelet a 2000-es évek brutális iparosodási hullámának következményeiről és a 2008-as pekingi Olimpia körüli felfokozott várakozásról. A film sztárja a marcona börtöntölteléket alakító Eddie Peng mellett Xin, a fekete keverék kutya, aki parádésan alakítja a címszereplőt: ha kell, beteget játszik, máskor pedig ablakon ugrik be és egy száguldó motor oldalkocsijában ereszkedik két lábra.

Andrew (Miles Teller) híres akar lenni. New York, tehát az Egyesült Államok, tehát az egész világ egyik leghíresebb zeneiskolájába, a Shaffer Konzervatóriumba jár, dobolni tanul, rengeteget gyakorol, és mindenre képes volna a siker érdekében. Legalább is, azt hiszi. De találkozik egy tanárral (J. K. Simmons), aki még nála is elszántabb. Ő abban hisz, hogy a tehetséget mindenáron fel kell szabadítani, és ami bujkál, azt ki kell préselni a tanulókból. Akkor is, ha kínlódnak, ha sírnak vagy belehalnak. A kezdő zenész és a sokat látott veterán egymásnak feszül. A tanár felveszi a kezdő dobost a zenekarába, de az első örömöt nagyon sok keserűség követi. És egyikük sem adja fel könnyen, amit elkezdett. Mindketten tartják a ritmust.

Hjalti és Björn gyerekkoruk óta barátok, akik nyáron egy tengeri herkentyűket kínáló éttermet üzemeltetnek. Az álmuk, hogy egész évben nyitva tudjanak tartani. Barátságukat próbára teszi, amikor Björn felfedi, hogy transznemű nő.

Stockholm fagyos és meglehetősen nyomorúságos külvárosában járunk, valamikor a nyolcvanas évek elején. Hősünk, Oskar Eriksson teljesen átlagos, ám magányos 12 éves kisfiú. Próbálja ép bőrrel megúszni, hogy osztálytársai állandó jelleggel terrorizálják. Otthon - ahol édesanyjával kettesben élnek - titkon sorozatgyilkosokról szóló újságkivágásokat és más hasonló dolgokat gyűjt. Egy nap egy fán, nem messze Oskarék házától egy rituálisan meggyilkolt fiú holttestére bukkannak. Oskar eközben megismerkedik Elivel, aki a szomszéd lakásba költözött egy idősebb férfival - akiről a néző hamarosan azt feltételezheti, hogy az apja. A kis Eli ugyanolyan magányos, mint Oskar, így hamar barátságot kötnek.

1994 októberében három főiskolás belevág, hogy filmet csináljon a hírhedt Blair-i boszorkányról, akinek szelleme állítólag már kétszáz éve kísért a környéken. A három fiatal nyom nélkül eltűnik az erdőben, ám a kamera egy év múlva előkerült, benne a hátborzongató filmfelvétellel. Napjaink legnépszerűbb kultuszfilmjét 35 ezer dolláros amatőr költségvetésből forgatták és hihetetlen sikert aratott előbb Amerikában, majd az egész világon - és bevétele csak az amerikai mozikban meghaladta a 140 millió dollárt.

Hat teljesen különböző és idegen ember egy napon szürreális börtönben találja magát. Labirintusszerű, egymáshoz illeszkedő, tökéletes kockákból áll a tér, tele apró halálos csapdákkal. Rendőr és rabló, pszichológus és matematikus, építész és egy autista felnőtt. Egyikük sem tudja, miért került oda. Ki alkotta a labirintust és miért? Félnek az ismeretlentől és egymástól. Amíg nem találják meg az utat a közös gondolkodáshoz és cselekvéshez, kevés esélyük marad az életben maradásra.

A Köln75 egy felejthetetlen zenei pillanatának születésének drámai történetét meséli el – Keith Jarrett legendás Köln Concert -jét, amely minden idők egyik legkelendőbb jazzlemeze lett. De ami ma mesterműként él a köztudatban, az akkor kis híján meghiúsult. A történet középpontjában egy tinédzser, Vera Brandes áll, aki mindössze 17 évesen promótál a korszak koncert legfontosabb jazz zenészeinek Kölnben. Ő az, aki – minden nehézség és akadály nélkül – eléri, hogy Jarrett színpadra lép azon a bizonyos estén. Egy fáradt, kétkedő művész, egy állapotú zongora és egy fiatal lány, aki nem akarja feladni álmait. Egy inspiráló történet hitről, kitartásról és arról, hogy a legnagyobb csodák néha a legváratlanabb helyzetekben születnek.

A Köln75 egy felejthetetlen zenei pillanatának születésének drámai történetét meséli el – Keith Jarrett legendás Köln Concert -jét, amely minden idők egyik legkelendőbb jazzlemeze lett. De ami ma mesterműként él a köztudatban, az akkor kis híján meghiúsult. A történet középpontjában egy tinédzser, Vera Brandes áll, aki mindössze 17 évesen promótál a korszak koncert legfontosabb jazz zenészeinek Kölnben. Ő az, aki – minden nehézség és akadály nélkül – eléri, hogy Jarrett színpadra lép azon a bizonyos estén. Egy fáradt, kétkedő művész, egy állapotú zongora és egy fiatal lány, aki nem akarja feladni álmait. Egy inspiráló történet hitről, kitartásról és arról, hogy a legnagyobb csodák néha a legváratlanabb helyzetekben születnek.

Nat, a nemrég elhunyt thai háziasszony porallergiás özvegye miatt aggódva szellemként tér vissza egy porszívó formájában, hogy kitakarítsa a házat és megvédje családját a házban kószáló egyéb bosszúálló kísértettől. Ahhoz, hogy hasznos szellemmé váljon, meg kell szabadulnia a haszontalanoktól.

A 27 éves, önmagát kereső Alíz (hangja: Stork Natasa) még mindig a szüleivel él. A gyerekszoba négy fala fojtogatóan hat rá, ezért szélsőséges életmóddal kompenzál. Születésnapján, egy átmulatott éjszaka után ittasan kerékpározik haza, amikor balesetet szenved.

Moszkva gyönyörű, izgalmas város. Néhány amerikai és angol fiatal élvezettel veti bele magát a városnézés izgalmába, amikor egy az egész világra kiterjedő, ismeretlen eredetű katasztrófa minden elektronikus eszközt működésképtelenné tesz, majd pusztítani kezdi az embereket. Az eluralkodó káosz elöl a turisták a metróalagútba menekülnek, és csak öt nappal később merészkednek elő. A nemrég még életteli metropolisz kísértetvárossá vált. Nincsenek túlélők, csak egy automatizált katonai adó sugározza az utolsó vészjeleket. A csapat tagjai menekülni akarnak - de még nem tudják, merre induljanak, vagy hova bújjanak az újabb csapások elől. Nem is sejtik, hogy közel a segítség: csak fel kell ismerni.

A humoros, érzelmes és markánsan személyes történet egy fiú gyermekkorának krónikája a hatvanas évek végéről a címbéli város zűrzavarában. A filmet az Oscar-jelölt Kenneth Branagh írta és rendezte, a szereplők közt van az Arany Glóbusz-jelölt Caitriona Balfe, az Oscar-díjas Judi Dench, Jamie Dornan, Ciaran Hinds, és a filmvásznon most debütáló tíz éves Jude Hill. Dornan és Balfe egy szenvedélyes, munkásosztálybéli házaspárt alakítanak, akik belesodródnak a vérengzésbe. Dench és Hinds játsszák az éles eszű nagyszülőket.

Lee megdöbben, amikor megtudja, a bátyja a halála előtt őt jelölte ki fia gyámjául. Visszatér a tengerparti kisvárosba, hogy gondját viselje Patricknak, a kamaszodó unokaöccsének. Ezzel együtt Lee-nek szembe kell néznie a múltjával is.

A humoros, érzelmes és markánsan személyes történet egy fiú gyermekkorának krónikája a hatvanas évek végéről a címbéli város zűrzavarában. A filmet az Oscar-jelölt Kenneth Branagh írta és rendezte, a szereplők közt van az Arany Glóbusz-jelölt Caitriona Balfe, az Oscar-díjas Judi Dench, Jamie Dornan, Ciaran Hinds, és a filmvásznon most debütáló tíz éves Jude Hill. Dornan és Balfe egy szenvedélyes, munkásosztálybéli házaspárt alakítanak, akik belesodródnak a vérengzésbe. Dench és Hinds játsszák az éles eszű nagyszülőket.

Moszkva gyönyörű, izgalmas város. Néhány amerikai és angol fiatal élvezettel veti bele magát a városnézés izgalmába, amikor egy az egész világra kiterjedő, ismeretlen eredetű katasztrófa minden elektronikus eszközt működésképtelenné tesz, majd pusztítani kezdi az embereket. Az eluralkodó káosz elöl a turisták a metróalagútba menekülnek, és csak öt nappal később merészkednek elő. A nemrég még életteli metropolisz kísértetvárossá vált. Nincsenek túlélők, csak egy automatizált katonai adó sugározza az utolsó vészjeleket. A csapat tagjai menekülni akarnak - de még nem tudják, merre induljanak, vagy hova bújjanak az újabb csapások elől. Nem is sejtik, hogy közel a segítség: csak fel kell ismerni.

Nyár van Budapesten. A gimnazista Ábelnek az érettségire kellene készülni, de épp most ébredt rá, hogy szerelmes legjobb barátjába, Jankába. Janka jó tanuló, a vizsga miatt nem kell izgulnia, viszont ő is reménytelenül szerelmes, csak éppen a történelemtanárukba, Jakabba. Jakabnak családja van, pedagógusként próbál túlélni Magyarországon, és korábban már összetűzésbe került Ábel konzervatív apjával. A két részre szakadt társadalom feszültségei felszínre törnek, amikor Ábel történelemérettségije országos botrányba torkollik, ő pedig valahol a két oldal között áll, mindennek a kellős közepén, és még mindig szerelmes.

Andrij Dovzsenko rájön a szovjet pszichiátriai kórházak régóta rejtegetett borzalmas titkára és döntenie kell: vagy együttműködik a KGB-vel és távozhat családjához, vagy felfedi az igazságot a pszichiátriára utalt szovjetellenes kezeltekről.