Tess apja, egy szegény házaló, megtudja, hogy a család jog szerinti leszármazottja a d'Urberville-nemeseknek. A lányt a nemesi házban ugyanúgy kezelik, mint a többi szegény alkalmazottat. A fiatalúr, Alec erőszakkal szeretőjévé teszi. A távoli gazdaságban Tess és egy pap fia, Angel, egymásba szeretnek. A nászéjszakán azonban, amikor Tess bevallja múltját, a felháborodott férj magára hagyja a fiatalasszonyt. A tragédia elkerülhetetlen.

1949, Franciaország. Clément Mathieu, a munkanélküli zenetanár elvállal egy felügyelő-tanári állást egy nehezen kezelhető gyerekek számára fenntartott nevelőintézetben. Az igazgató, Monsieur Rachin által bevezetett és alkalmazott kemény, rideg nevelési módszerek megdöbbentik az új tanárt. A zene varázsának és a közös éneklésnek köszönhetően azonban Mathieu-nek sikerül megváltoztatnia a gyerekek hétköznapjait.

Egy testvérpár visszatér szülőföldjére, Argentínába, ahol beleszeretnek a tangóba, ám közben sötét családi titkokra bukkannak, amelyek a '70-80-as évek politikai zűrzavarába ágyazódnak, amelyek során polgárok ezrei és több száz csecsemő tűnt el.

Egy tanár egy elitiskolában vállal munkát, hogy tudatos étkezési órákat tartson. Azt tanítja, hogy kevesebbet enni egészséges. Munkája során erős köteléket alakít ki öt diákkal és saját klubot is alakítanak – ám ez a kapcsolat végül veszélyes fordulatot vesz. A többi tanár lassan veszi észre, hogy mi történik, és mire a zaklatott szülőkkel kezdenek rájönni az igazi veszélyre, a Club Zero valósággá válik.

A Menyasszony (Uma Thurman) egykor hírhedt bérgyilkosnő volt, egy világklasszis női bérgyilkos-csapat tagja. Ám terhes lett és férjhez akart menni, de a főnök ezt nem hagyhatta. Az esküvője napján a csapat vezetője, Bill (David Carradine) mindenkit lemészárol. A Menyasszony utolsó szavaival tudatja Bill-lel, hogy várandós, és az ő gyerekét hordja szíve alatt. A nő nem hal bele a fejlövésbe, hanem ötévi kóma után véres bosszút esküszik főnöke és egykori csapattársai ellen. Senki nem tudhatja, mikor fog következni a listán. Csak egy biztos: Bill lesz az utolsó a sorban.

London legizgalmasabb negyede valószínűleg az East End. Itt él a legtöbb nehézfiú, kábítószerügynök és nagyreményű semmittevő. A film négy hőse, a négy jó barát itt határozza el, hogy meggazdagodik. Az eredmény: hatalmas adósság és egy életveszélyes fenyegetés. Mindössze egy hetük van fizetni, ezért a legelképesztőbb megoldást választják: kirabolnak egy másik bandát. Újabb kétes elemek, bűnözők, csempészek, kétballábas bérgyilkosok és szigorú kocsmárosok tűnnek fel a színen. Mindenki mindenkit összetéveszt valakivel, leszámol valaki mással, miközben a nagy dohánynak lába kél.

Hat teljesen különböző és idegen ember egy napon szürreális börtönben találja magát. Labirintusszerű, egymáshoz illeszkedő, tökéletes kockákból áll a tér, tele apró halálos csapdákkal. Rendőr és rabló, pszichológus és matematikus, építész és egy autista felnőtt. Egyikük sem tudja, miért került oda. Ki alkotta a labirintust és miért? Félnek az ismeretlentől és egymástól. Amíg nem találják meg az utat a közös gondolkodáshoz és cselekvéshez, kevés esélyük marad az életben maradásra.

Egy tanár egy elitiskolában vállal munkát, hogy tudatos étkezési órákat tartson. Azt tanítja, hogy kevesebbet enni egészséges. Munkája során erős köteléket alakít ki öt diákkal és saját klubot is alakítanak – ám ez a kapcsolat végül veszélyes fordulatot vesz. A többi tanár lassan veszi észre, hogy mi történik, és mire a zaklatott szülőkkel kezdenek rájönni az igazi veszélyre, a Club Zero valósággá válik.

Egy fiatal New Orleans-i özvegy férje meggyilkolásának gyanújával polgári pert indít a befolyásos nagyvállalat ellen. Jogi képviseletét Wendell Rohr, az udvarias és választékos modorú déli ügyvéd látja el, aki erkölcsi meggyőződéssel és szívből jövő szenvedéllyel lát neki az ügynek. Ellenfele látszólag a cég érdekeit képviselő védőügyvéd, aki valójában Rankin Fitch, a profi és könyörtelen esküdtszéki szakértő bábja. Fitch és Rohr rájönnek, hogy nem ők az egyetlenek, akik meg akarják nyerni maguknak az esküdteket. Ezt akarja az egyik jelölt, Nick Easter, ráadásul egy titokzatos nő is felbukkan a színen.

1949, Franciaország. Clément Mathieu, a munkanélküli zenetanár elvállal egy felügyelő-tanári állást egy nehezen kezelhető gyerekek számára fenntartott nevelőintézetben. Az igazgató, Monsieur Rachin által bevezetett és alkalmazott kemény, rideg nevelési módszerek megdöbbentik az új tanárt. A zene varázsának és a közös éneklésnek köszönhetően azonban Mathieu-nek sikerül megváltoztatnia a gyerekek hétköznapjait.

Három összefonódó sors – három különleges történet emberekről és kutyáikról, amelyek bemutatják az emberi kapcsolatok összetettségét és feltárják a szerelem és a magány akadályait.

A film az 1970-es évektől követi nyomon Patrick Braden egy megnyerő, de rettenetesen elszánt fiatalember tetteit. Egy kis ír városban hagyják magára kisbabaként, s nagyon korán rájön, hogy más, mint a többiek. Már kisiskolás korában a lányos játékokhoz vonzódik, nevelőanyja ruháiban játszik, és sminkeli magát, ha egyedül marad. Patrick egy módon éli túl gyerekkorát: szellemes, elbűvölő viselkedésével és, hogy gyengéden visszautasít minden olyan kísérletet, mely meg szeretné változtatni őt. Tartásának és eszének köszönhetően vészeli át a nehéz életkörülményeket, s senkinek és semminek nem hagyja, hogy beleszóljon abba, amiben hisz. Az iskolapadból kikerülve Londonba megy, ahol egy transzvesztita bárban énekel.

Totsuko egy középiskolás diák, aki képes mások és az emberi érzelmek "színeit" meglátni. Bár nem játszik hangszeren, Totsuko zenekart alapít szép színű iskolatársával és egy zenerajongóval. A zene révén különleges kötelékek alakulnak ki közöttük.

Totsuko egy középiskolás diák, aki képes mások és az emberi érzelmek "színeit" meglátni. Bár nem játszik hangszeren, Totsuko zenekart alapít szép színű iskolatársával és egy zenerajongóval. A zene révén különleges kötelékek alakulnak ki közöttük.

A film az 1970-es évektől követi nyomon Patrick Braden egy megnyerő, de rettenetesen elszánt fiatalember tetteit. Egy kis ír városban hagyják magára kisbabaként, s nagyon korán rájön, hogy más, mint a többiek. Már kisiskolás korában a lányos játékokhoz vonzódik, nevelőanyja ruháiban játszik, és sminkeli magát, ha egyedül marad. Patrick egy módon éli túl gyerekkorát: szellemes, elbűvölő viselkedésével és, hogy gyengéden visszautasít minden olyan kísérletet, mely meg szeretné változtatni őt. Tartásának és eszének köszönhetően vészeli át a nehéz életkörülményeket, s senkinek és semminek nem hagyja, hogy beleszóljon abba, amiben hisz. Az iskolapadból kikerülve Londonba megy, ahol egy transzvesztita bárban énekel.

A country-zenészek nagyhírű menedzserének halálakor ismét színpadra lép három legendás együttes, hogy egy vidám koncerttel tisztelegjenek hajdani mentoruk előtt - mégpedig nem akárhol: a New York City Town Hallban.

Néhány nappal azelőtt, hogy Nagy-Britannia miniszterelnöke lett, Winston Churchill élete egyik legmeghatározóbb próbatétele elé került: megfontoljon egy kidolgozott békeszerződést a náci Németországgal, vagy határozottan kiálljon, és harcoljon az elveiért, a nemzet szabadságáért.
A megállíthatatlan náci erők legázolták Nyugat-Európát, és az invázió veszélye a küszöbön állt; a közvélemény felkészületlen volt, a király szkeptikus, saját pártja pedig ellene szervezkedett. Churchill ilyen körülmények között nézett szembe legsötétebb órájával, lelkesítette fel a nemzetet, és próbálta megváltoztatni a történelem menetét.
.

Hutch Mansell (az Emmy-díjas Bob Odenkirk, Better Call Saul, Breaking Bad) az a fickó, akit észre sem veszel. Kertvárosi apuka, mellőzött férj, jellegtelen szomszéd. Egy senki. Amikor egy éjszaka két tolvaj betör az otthonába, az incidens belobbantja Hutch ismeretlen, régóta forrongó dühét, és olyan brutális útra löki, amely nehezen elfojtott sötét titkokat hoz a felszínre... A film producerei Kelly McCormick (Atomszőke, Halálos iramban: Hobbs és Shaw és Deadpool 2) és David Leitch (Atomszőke, Halálos iramban: Hobbs és Shaw és Deadpool 2; valamint a John Wick társrendezője). A rendező Ilya Naishuller, a Hardcore Henry író-rendező-producere, a forgatókönyvet írta Derek Kolstad, aki a John Wick sorozat sztori felelőse.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársai 1978-ban kiterjedt akciót indítottak az alvilág ellen. A siker érdekében minden lehetséges eszközt bevetettek. Köztük egy beépített ügynököt, akit a frontvonal mögött magára hagytak. Környezete Joe Pistone-ként ismeri a férfit, veszélyes új családja pedig Donnie Brasco néven fogadja be az ékszeres fenegyereket. Váratlan és felkavaró barátság szövődik közte, és kiszemelt áldozata, Lefty Ruggiero között, ami mindkettejük számára végzetes lehet. A film megtörtént esetet dolgoz fel.

Joseph D. Pistone és Richard Woodley regényéből.

Az időjós Phil önző, cinikus szűklátókörű alak, aki utálja a világot és pokollá teszi mások életét. Amikor vidékről kell tudósítania, már alig várja, hogy visszatérhessen Pittsburghbe a "száműzetéséből". Ebben azonban megakadályozza a váratlan hóvihar, amelyről azt jósolta, hogy nagy ívben elkerüli a környéket. Másnap reggel különös dolog történik vele: úgy érzi megismétlődik vele az előző nap, minden nyomorúságával együtt. A következő nap sem változik a helyzet, megint minden újra megismétlődik. A kétségbeesett Phil orvoshoz, majd pszichiáterhez fordul segítségért.

Az Oscar-díjas George Clooney és Julia Roberts újra együtt a vásznon az elvált pár szerepében, akik azon kapják magukat, hogy szövetkezniük kell, ha közösen meg akarják akadályozni, hogy a fülig szerelmes lányuk elkövesse ugyanazt a hibát, amit ők is annak idején. A Beugró a paradicsomba egy vadonatúj romantikus vígjáték a második esélyek édes meglepetéseiről. A filmet Ol Parker (Mamma Mia! - Sose hagyjuk abba, a Keleti nyugalom - Marigold Hotel filmek írója) rendezte Daniel Pipskivel közösen írt forgatókönyvéből, a producerek Tim Bevan (A legsötétebb óra, A dán lány), Eric Fellner (A mindenség elmélete, Les Misérables), Sarah Harvey (Keleti nyugalom - Marigold Hotel , Erőszakik), Deborah Balderstone (Palm Beach, Bele a semmibe), George Clooney és az Oscar-díjas Grant Heslov (Az Argo-akció, Az éjféli égbolt ) valamint Julia Roberts, Lisa Roberts Gillan és Marisa Yeres Gill (Homecoming sorozat).

A country-zenészek nagyhírű menedzserének halálakor ismét színpadra lép három legendás együttes, hogy egy vidám koncerttel tisztelegjenek hajdani mentoruk előtt - mégpedig nem akárhol: a New York City Town Hallban.

Az időjós Phil önző, cinikus szűklátókörű alak, aki utálja a világot és pokollá teszi mások életét. Amikor vidékről kell tudósítania, már alig várja, hogy visszatérhessen Pittsburghbe a "száműzetéséből". Ebben azonban megakadályozza a váratlan hóvihar, amelyről azt jósolta, hogy nagy ívben elkerüli a környéket. Másnap reggel különös dolog történik vele: úgy érzi megismétlődik vele az előző nap, minden nyomorúságával együtt. A következő nap sem változik a helyzet, megint minden újra megismétlődik. A kétségbeesett Phil orvoshoz, majd pszichiáterhez fordul segítségért.

A csinos, tizenöt éves Cécile de Volanges végre kiszabadul a zárdából: anyja nemsokára férjhez adja. A mama addig is Madame de Merteuil gondjaira bízza a kislányt, nehogy valami jóvátehetetlen dolog történjék az esküvő előtt. Nem sejti, hogy a kiszemelt vőlegény e hölgy szeretője. A marquise kedvesen mosolyog - és bosszút forral, melynek eszköze régi hódolója s egyben "bűntársa" minden gonosz csínyben: Valmont vicomte...
Milos Forman műve - az angol Stephen Frears Veszedelmes viszonyok című filmjéhez hasonlóan - Choderlos de Laclos 1782-ben megjelent, a maga korában inkább a botrány, mint az irodalmi értékek következtében híressé vált művét dolgozza fel. Míg azonban Frearsnél a szerelem cinikus háborúság, halálos párbaj, ahol mindenki elrejti valódi érzelmeit, addig Forman sokkal szabadabban kezelte az eredeti művet, s a csábítás rafinált módozatait jeleníti meg gyönyörűen rajzolt képekben. Azok a bizonyos viszonyok - fájdalmasságuk mellett - nála életörömmel teltek, szenvedélyesek és játékosak.

A 19 éves Tish New York Harlem negyedében él az 1970-es évek elején. A lány boldog, mert eljegyezte a gyermekkori barátja. A jövőről álmodoznak, amikor a rasszista zsaru manipulációjának következtében letartóztatják az ártatlan Fonnyt.

Az Oscar-díjas George Clooney és Julia Roberts újra együtt a vásznon az elvált pár szerepében, akik azon kapják magukat, hogy szövetkezniük kell, ha közösen meg akarják akadályozni, hogy a fülig szerelmes lányuk elkövesse ugyanazt a hibát, amit ők is annak idején. A Beugró a paradicsomba egy vadonatúj romantikus vígjáték a második esélyek édes meglepetéseiről. A filmet Ol Parker (Mamma Mia! - Sose hagyjuk abba, a Keleti nyugalom - Marigold Hotel filmek írója) rendezte Daniel Pipskivel közösen írt forgatókönyvéből, a producerek Tim Bevan (A legsötétebb óra, A dán lány), Eric Fellner (A mindenség elmélete, Les Misérables), Sarah Harvey (Keleti nyugalom - Marigold Hotel , Erőszakik), Deborah Balderstone (Palm Beach, Bele a semmibe), George Clooney és az Oscar-díjas Grant Heslov (Az Argo-akció, Az éjféli égbolt ) valamint Julia Roberts, Lisa Roberts Gillan és Marisa Yeres Gill (Homecoming sorozat).

Egy spanyol rockzenekar a 90-es években nagyot akar dobbantani harmadik albumával, hogy kilépjenek végre az igazán nagy sztárok közé, ám minden balul sül el: alkotói válság, szerelmi háromszög, drogok és viták nehezítik a folyamatot.

A 19 éves Tish New York Harlem negyedében él az 1970-es évek elején. A lány boldog, mert eljegyezte a gyermekkori barátja. A jövőről álmodoznak, amikor a rasszista zsaru manipulációjának következtében letartóztatják az ártatlan Fonnyt.

A csinos, tizenöt éves Cécile de Volanges végre kiszabadul a zárdából: anyja nemsokára férjhez adja. A mama addig is Madame de Merteuil gondjaira bízza a kislányt, nehogy valami jóvátehetetlen dolog történjék az esküvő előtt. Nem sejti, hogy a kiszemelt vőlegény e hölgy szeretője. A marquise kedvesen mosolyog - és bosszút forral, melynek eszköze régi hódolója s egyben "bűntársa" minden gonosz csínyben: Valmont vicomte...
Milos Forman műve - az angol Stephen Frears Veszedelmes viszonyok című filmjéhez hasonlóan - Choderlos de Laclos 1782-ben megjelent, a maga korában inkább a botrány, mint az irodalmi értékek következtében híressé vált művét dolgozza fel. Míg azonban Frearsnél a szerelem cinikus háborúság, halálos párbaj, ahol mindenki elrejti valódi érzelmeit, addig Forman sokkal szabadabban kezelte az eredeti művet, s a csábítás rafinált módozatait jeleníti meg gyönyörűen rajzolt képekben. Azok a bizonyos viszonyok - fájdalmasságuk mellett - nála életörömmel teltek, szenvedélyesek és játékosak.

Ariane egy fájdalmas szakítás után hazatér szülővárosába és tolmácsként kezd dolgozni a helyi kukorica-feldolgozó gyárban. Hamar ráébred a munkahelyi visszaélésekre és döntenie kell, felszólal-e az idénymunkások kizsákmányolása ellen.

Egy nagynéni a korábban sosem látott unokahúgával Lappföldre utazik, hogy kiürítsék a házat, amelyet megörököltek. Kiderül, hogy a zárkózott és bizalmatlan nagynéni korábban a számi néppel szembeni finnországi asszimilációs politika egyik áldozata volt. A két nő érdeklődéssel fordul egymás felé, és ez segít nekik megtalálni az értékeket önmagukban és a gyökereikben. A Je'vida az első kolta számi alkotás a filmművészetben.

Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségei közé tartozott. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelőtt a repüléshez fűzte. Martin Scorsese kamerája előtt Hughes életének eredményekben leggazdagabb évei elevenednek meg: az a húszas évek közepétől a negyvenes évekig terjedő időszak, melynek során Hughes merészsége és szenvedélye révén mind a repülést, mind a filmkészítést forradalmasította. Hughes életének ezen fejezetét azonban, nemcsak a határtalan kísérletező kedv, a szenvedélyes szerelmi ügyek és a kíméletlen üzleti csatározások jellemezték, ezek voltak azok az évek is, amikor Hughes-nak először kellett szembenéznie a siker és a hírnév árnyoldalával, és saját maximalizmusa következményeivel.

Scorsese filmje nemcsak a sorozatos győzelmekről és diadalokról, hanem Hughes magánéletéről is képet fest. Mesél Hollywood két legendás színésznőjéhez, Katharine Hepburn-höz (Cate Blanchett) és Ava Gardnerhez (Kate Beckinsale) fűződő kapcsolatáról, és beszámol a Pan American befolyásos vezetőjével, Juan Triplle-lel (Alec Baldwin) folytatott heves küzdelméről. Feltűnik a filmben Hughes jobb keze, a mágnás mellett egész életében kitartó Noah Dietrich (John C. Reilly), és a Hughes-val állandó harcban álló Owen Brewster szenátor (Alan Alda), továbbá tanúi lehetünk annak a tragikus kimenetelű repülőgép-balesetnek is, mely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egyre súlyosabb fóbiákkal küzdő Hughes remetei magányban töltse élete hátralévő részét.

Ariane egy fájdalmas szakítás után hazatér szülővárosába és tolmácsként kezd dolgozni a helyi kukorica-feldolgozó gyárban. Hamar ráébred a munkahelyi visszaélésekre és döntenie kell, felszólal-e az idénymunkások kizsákmányolása ellen.

A 12 éves Vilja imádja a birkózást, bár retteg a fájdalomtól és minden meccset elveszít. Amikor elválnak a szülei, sok mindennel meg kell küzdenie: az érzelmeivel, a fájdalomtól való félelmével, a féltékenységgel.

Egy tinédzser fiú és lány szerelmesek egymásba. Kapcsolatuk akkor válhat hivatalossá, ha a fiú szakít a meglévő barátnőjével. A srác ígéretet tesz erre, ám mielőtt bármit tenne, másnap reggel egy közlekedési balesetben meghal.

Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségei közé tartozott. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelőtt a repüléshez fűzte. Martin Scorsese kamerája előtt Hughes életének eredményekben leggazdagabb évei elevenednek meg: az a húszas évek közepétől a negyvenes évekig terjedő időszak, melynek során Hughes merészsége és szenvedélye révén mind a repülést, mind a filmkészítést forradalmasította. Hughes életének ezen fejezetét azonban, nemcsak a határtalan kísérletező kedv, a szenvedélyes szerelmi ügyek és a kíméletlen üzleti csatározások jellemezték, ezek voltak azok az évek is, amikor Hughes-nak először kellett szembenéznie a siker és a hírnév árnyoldalával, és saját maximalizmusa következményeivel.

Scorsese filmje nemcsak a sorozatos győzelmekről és diadalokról, hanem Hughes magánéletéről is képet fest. Mesél Hollywood két legendás színésznőjéhez, Katharine Hepburn-höz (Cate Blanchett) és Ava Gardnerhez (Kate Beckinsale) fűződő kapcsolatáról, és beszámol a Pan American befolyásos vezetőjével, Juan Triplle-lel (Alec Baldwin) folytatott heves küzdelméről. Feltűnik a filmben Hughes jobb keze, a mágnás mellett egész életében kitartó Noah Dietrich (John C. Reilly), és a Hughes-val állandó harcban álló Owen Brewster szenátor (Alan Alda), továbbá tanúi lehetünk annak a tragikus kimenetelű repülőgép-balesetnek is, mely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egyre súlyosabb fóbiákkal küzdő Hughes remetei magányban töltse élete hátralévő részét.

Egy nagynéni a korábban sosem látott unokahúgával Lappföldre utazik, hogy kiürítsék a házat, amelyet megörököltek. Kiderül, hogy a zárkózott és bizalmatlan nagynéni korábban a számi néppel szembeni finnországi asszimilációs politika egyik áldozata volt. A két nő érdeklődéssel fordul egymás felé, és ez segít nekik megtalálni az értékeket önmagukban és a gyökereikben. A Je'vida az első kolta számi alkotás a filmművészetben.

Egy tinédzser fiú és lány szerelmesek egymásba. Kapcsolatuk akkor válhat hivatalossá, ha a fiú szakít a meglévő barátnőjével. A srác ígéretet tesz erre, ám mielőtt bármit tenne, másnap reggel egy közlekedési balesetben meghal.

Ted Kramer imádja családját: feleségét és hatéves kisfiát, de azért a munka a legfontosabb számára, minden mást a karrierjének rendel alá. Egyik este arra ér haza, hogy Joanna, a felesége szárazon közli vele: elhagyja, hogy az anyaszerepből kiszakadva végre megpróbálja megvalósítani önmagát. Így a gyerekkel járó összes gond az apára szakad, aki kénytelen újra felépíteni az életét: megtanulni a gyereknevelés csínját-bínját, s mindeközben az állását is megtartani. Ted főz, vásárol, takarít, játszótérre jár, s megérzi és megérti tündéri kisfia minden vágyát és félelmét. Kisebb-nagyobb zűrök mellett is olyan ajándék ez, amiben kevés apának van része. S másfél év után, miután a legapróbb részlet is a helyére került, ismét megjelenik Joanna...

Egy családapát (Chris Pratt) besoroznak egy jövőbeli háborúba, ahol az egész emberiség sorsa múlik azon, hogy képes-e szembenézni a múltjával.

Patrick Bateman egy gazdag és befolyásos Wall Street-i befektető fia, igazi aranyifjú. Könnyen halad előre az apja által kitaposott úton, megszállottja a pénznek, a sikernek, a divatnak és a stílusnak. Igazi társasági ember, központi figura, amolyan kétlábon járó sikersztori. Bateman emellett minden idők legkegyetlenebb és leggátlástalanabb sorozatgyilkosa is. Ismerősöket és ismeretleneket mészárol le különös kegyetlenséggel, nem válogatva az eszközökben - kés, láncfűrész, fegyver, nála egyre megy. Indítéka nincs - hacsak az ölés gyönyöre nem számít annak. A rendőrség sötétben tapogatózik, eleinte senki nem gondol arra, hogy a legbefolyásosabb körökben kellene keresni az egyes számú közellenséget.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

A történetet egy jól szituált, de cinikus és kiábrándult fiatalember meséli el. Nevét nem tudjuk, néha Jacknek (Edward Norton) hívja magát. Önismereti terápiás csoportokba jár, mégsem kerül közelebb valódi énjéhez és embertársaihoz. Véletlenül összeismerkedik Tylerrel (Brad Pitt), akiben felfedezi hiányzó tulajdonságait. Tyler egy különös, titkos társaság megalapításával próbál megszállottan úrrá lenni a világ káoszán. A Harcosok Klubjának híre hamar elterjed a túl hamar meggazdagodott menedzser nemzedék tagjai között, akik egyre intenzívebb élményekre várnak. Az egyetlen, aki a két rokonlélek közé ékelődik, egy nő. Marla (Helena Bonham Carter) kétségbe vonja Tyler erőltetetten férfias ideológiáját.

Elsa és Franck testvérekként régen közel álltak egymáshoz, ám három éve egy rejtélyes űrmisszió során Franck eltűnt. Egy nap egy ismeretlen életforma felveszi Elsával a kapcsolatot, felajánlva, hogy visszahozza a bátyját a Földre. Ám ennek ára van.

Elsa és Franck testvérekként régen közel álltak egymáshoz, ám három éve egy rejtélyes űrmisszió során Franck eltűnt. Egy nap egy ismeretlen életforma felveszi Elsával a kapcsolatot, felajánlva, hogy visszahozza a bátyját a Földre. Ám ennek ára van.

Az ápolónő Aslit kinevezik egy távoli török kisvárosba, ahol végtelennek tűnik a tél és ahol a fiatal lány összefonódó hatalmi viszonyok, titkok és kétségek kellős közepén találja magát.

Ted Kramer imádja családját: feleségét és hatéves kisfiát, de azért a munka a legfontosabb számára, minden mást a karrierjének rendel alá. Egyik este arra ér haza, hogy Joanna, a felesége szárazon közli vele: elhagyja, hogy az anyaszerepből kiszakadva végre megpróbálja megvalósítani önmagát. Így a gyerekkel járó összes gond az apára szakad, aki kénytelen újra felépíteni az életét: megtanulni a gyereknevelés csínját-bínját, s mindeközben az állását is megtartani. Ted főz, vásárol, takarít, játszótérre jár, s megérzi és megérti tündéri kisfia minden vágyát és félelmét. Kisebb-nagyobb zűrök mellett is olyan ajándék ez, amiben kevés apának van része. S másfél év után, miután a legapróbb részlet is a helyére került, ismét megjelenik Joanna...

A '60-as és a '80-as évek között Kong Xiu a kínai Hebei tartomány egyik kis ipari városában dolgozott átlagos munkásként, ám keményen és kitartóan, miközben kilépett két elhibázott házasságból is és szabadidejét kihasználva íróvá nőtte ki magát.

A 19 éves Liane édesanyjával és húgával él egy dél-francia városban. Minden vágya, hogy felfedezzék, hogy szeressék, hogy „valakivé” váljon. Ezért teljesen a szépség megszállottjává válik, mert úgy érzi, hogy ez az útja a celebbé váláshoz. Úgy tűnik, hogy a valóságshowk világáról ábrándozó lányra rámosolyog a szerencse: egy nap behívják egy meghallgatásra.. A fiatal úgy érzi, ez a lehetőség lesz az ugródeszka a hírnév és gazdagság felé.

Shakespeare klasszikus tragédiája ebben a feldolgozásban a modern kor számára újragondolt, lebilincselő pszichológiai thriller! A film túllépve a színpad korlátain, a windsori Theatre Royal szinte minden helyiségét felhasználja, hogy azt a halhatatlan Helsingőr kastélyává változtassa. A kritikusok által elismert, nemrégiben színpadra állított Hamletben a kétszer is Oscar-díjra jelölt Ian McKellen, Frances Barber (Lear király, Csehov Sirálya) és Jonathan Hyde (Lear király, Titanic, Crimson Peak) ikonikus szerepeket elevenítik meg ebben a lenyűgöző, új színpadi és filmes adaptációban. Ian McKellent a nemzetközi közönség a mozivászonról – elsősorban Gandalfként a Gyűrűk Ura- és a Hobbit-trilógiákból, valamint Magnetóként az X-Men-filmekből – ismerheti. Hosszú karrierje során kitüntették többek között Golden Globe, Európai Filmdíjjal és a San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál díjával is; valamint négy Emmy-, négy BAFTA- és két Oscar-díj jelölést is magáénak tudhat.

A 17 éves lengyel lány koravén, elszánt és beképzelt. Három éves kora óta nagymamája neveli, mert szülei Németországba mentek a jobb élet reményében. Nagymamája meghal, és kiderül, hogy kisbabát vár. Elindul, hogy megkeresse szüleit.

A matematikusnak készülő, briliáns Marguerite Hoffmann Franciaország legjobb egyetemén tanul. Diplomavédésének napján azonban egy tévedés minden bizonyosságot megingat, ezért Marguerite úgy dönt, mindent hátrahagy, és egész életét újrakezdi.

A Menyasszony végzett két egykori társával, majd tovább folytatja bosszúhadjáratát. A halállistáján Budd és Elle következik. Miután rendezi a számláját Bill öccsével és Elle-lel, aki a bérgyilkosokból álló csapaton belül a legfőbb vetélytársa volt, Mexikóba megy, hogy megtalálja utolsó áldozata rejtekhelyét. Már csak egyetlen cél lebeg előtte: megölni Billt, az egykori főnökét és szeretőjét, gyermekének apját. Közben kiderül, hogy lánya, akivel várandós volt a mészárlás idején, és azt hitte, hogy meghalt, mégis életben van.

A nem is olyan távoli jövőben különös szabályok vannak érvényben a társadalomban. A magányos embereket szállodába zárják, ahol 45 napjuk van arra, hogy párt találjanak. A személyzet mindent megtesz ennek érdekében, egymást érik a táncos mulatságok, ismerkedési estek. Ám az embereknek igyekezniük kell, mert aki ennek ellenére pártában marad, akkor átalakul egy általa választott állattá, és az erdőbe kerül. Egy kétségbeesett férfi megszökik a szállodából, és az erdőben élő lázadókhoz menekül.

Marcelo életét az argentin egyetemen a filozófiaoktatásnak szentelte. Amikor mentora meghal, Marcelo arra számít, hogy ő lesz az új tanszékvezető. Tervei azonban fenekestül felborulnak a karizmatikus professzor, Sujarchuk váratlan érkezésével.

A 17 éves lengyel lány koravén, elszánt és beképzelt. Három éves kora óta nagymamája neveli, mert szülei Németországba mentek a jobb élet reményében. Nagymamája meghal, és kiderül, hogy kisbabát vár. Elindul, hogy megkeresse szüleit.

Az ötvenes, elvált Julian egy autómegosztó app segítségével utasokat szervez be saját útjaira. Lassan beleszeret egyik fix utasába, a gyönyörű Lorenába, ám egy nap, amikor vallomására készül, egy másik, nyugtalanítóan jóképű utas akadályt gördít elé.

A matematikusnak készülő, briliáns Marguerite Hoffmann Franciaország legjobb egyetemén tanul. Diplomavédésének napján azonban egy tévedés minden bizonyosságot megingat, ezért Marguerite úgy dönt, mindent hátrahagy, és egész életét újrakezdi.

Az angol romantikus költő, John Keats életéről szóló film, a Fényes csillag már befejeződött, de a néző nem mozdul. Végignézi a stáblistát, csak azért, hogy közben a főszereplő, Ben Whishaw előadásában meghallgathassa a halhatatlan remekművet, az Óda a csalogányhoz című verset, és azon kapja magát, hogy az akció- és katasztrófafilm, illetve a perverzitást és torz kapcsolatokat előtérbe helyező művészfilm korában mennyire vágyik az igényes, szép, kosztümös alkotásokra, a nemes lelkű hősökre, a tiszta érzelmekre.

A történet egy benzinkútnál kezdődik, ahol Juan, a kisstílű bűnöző épp a pénztárost vágja át. Juan még újonc, akiről senki sem gondolná, hogy szélhámos - ezért jön jól Marcosnak, a tapasztalt csalónak. Marcos egy nagyobb balhén töri a fejét: egy hamisított bélyegsorozatot, a "Kilenc királynőt" jó pénzért el akarja passzolni egy üzletembernek. Az akcióban segítségükre van Marcos szexi nővére, Valeria is. A következő huszonnégy órában a rablótrió eszeveszett hajszába kezd, és a történet percről percre újabb fordulatot vesz... mindenki mindenkit átvág, és a néző sem tudja, hihet-e még a szemének.

Az ötvenes, elvált Julian egy autómegosztó app segítségével utasokat szervez be saját útjaira. Lassan beleszeret egyik fix utasába, a gyönyörű Lorenába, ám egy nap, amikor vallomására készül, egy másik, nyugtalanítóan jóképű utas akadályt gördít elé.

A figyelemre méltó és karizmatikus Ingeborg Bachmann költészetével meghódította a férfiak uralta német nyelvű irodalmi szcénát. A film sorra veszi az írónő kapcsolatait és életének helyszíneit és inspiráló egyiptomi sivatagi utazását.

Négy idős nő eleveníti fel régi emlékeit. Vera nagymama részletesen beszámol saját történetéről. Fiatalságának és élete intim részleteinek felidézése azt is megmutatja, hogy milyen társadalmi szerepet töltöttek be a szlovén nők a 20. század első felében.