Didierben és Bernardban látszólag semmi közös nincs, azt a tényt leszámítva, hogy feleségeik testvérek. Didier gyógyszerész, középosztálybeli igényekkel; Bernard pedig leharcolt középiskolai tanár. Az egyetlen dolog, ami összekapcsolja őket, a dohányzás. A mostohaapjuk is e káros szenvedéllyel küzd, mely tönkreteszi egészségét. Hogy támogassák őt a leszokásban, fogadást kötnek, hogy két hétre leteszik a cigit. Néhány nap múlva mindketten holtponthoz érkeznek, nemcsak a leszokásban, de házasságaikban is.

Kayla (Elsie Fisher), a nyolcadik osztályos lány egy olyan tanácsadó blogot készít, amiben úgy tesz, mintha vele minden rendben lenne. A valóságban Kayla undok, zárkózott és hallgatag az apjával, és az osztálytársaival való kapcsolatának nagy részét megosztói oldalakon bonyolítja le. Szorongása a tetőfokára hág, amikor meghívást kap egy menő szülinapi partira, ahová nem az ünnepelt, hanem annak anyja hívta meg. A totális leégés fenyegetettségében Kayla megpróbálja megfogadni saját tanácsait, és önbizalmat meríteni az egyetlen helyről, ahol az megtalálható. Önmagából.

A csaknem 40 éves Julio még mindig egyedülálló anyjával él Róma közelében, akihez bonyolult, szimbiotikus és morbid kapcsolat fűzi. A drogfutárként dolgozó páros bizarr kötelékét egy nap próbára teszi egy fiatal kolumbiai nő érkezése.

A három ikonikus termékbemutató kulisszái mögött játszódó, és az iMac 1998-as prezentációjával végződő Steve Jobs betekintést nyújt a digitális forradalom műhelytitkaiba, és intim portrét rajzol az események középpontjában álló briliáns emberről.

Didierben és Bernardban látszólag semmi közös nincs, azt a tényt leszámítva, hogy feleségeik testvérek. Didier gyógyszerész, középosztálybeli igényekkel; Bernard pedig leharcolt középiskolai tanár. Az egyetlen dolog, ami összekapcsolja őket, a dohányzás. A mostohaapjuk is e káros szenvedéllyel küzd, mely tönkreteszi egészségét. Hogy támogassák őt a leszokásban, fogadást kötnek, hogy két hétre leteszik a cigit. Néhány nap múlva mindketten holtponthoz érkeznek, nemcsak a leszokásban, de házasságaikban is.

A három ikonikus termékbemutató kulisszái mögött játszódó, és az iMac 1998-as prezentációjával végződő Steve Jobs betekintést nyújt a digitális forradalom műhelytitkaiba, és intim portrét rajzol az események középpontjában álló briliáns emberről.

François Mitterand elnök a francia forradalom 200. évfordulójára új építészeti jelképet szeretne építtetni Párizsnak. A nyílt nemzetközi pályázaton legnagyobb meglepetésre a dán Otto von Spreckelsen (Claes Bang – A négyzet, Az Északi) nyer egy modern, a háborús hódítások helyett a humanizmusnak emléket állító diadalív tervével. Mitterand ragaszkodik ahhoz, hogy közelről felügyelhesse a gigantikus projektet. A tervezésben és anyaghasználatban kérlelhetetlen Spreckelsen makacssága legfontosabb szakmai támasza, egyben felesége (Sidse Babett Knudsen – Borgen, The Duke of Burgundy) számára is próbatételt jelent. Az építész felvállalja a víziója megvalósulásának akadályt állító komoly vitákat, az elsőre megvalósíthatatlannak tűnő építészeti megoldások miatt a kivitelezőkkel éppúgy, mint a politikai érdekek mentén lavírozó elnökkel. A ma is Párizs elővárosában található, grandiózus és ikonikus épület valós megépítésének körülényeit finom humorral és kiemelkedő vizuális igényességgel dolgozza fel Stéphane Demoustier rendező. A Cannes-i Filmfesztiválon debütált Egy dán építész Párizsbana kérlelhetetlen emberi természet legmagasabb csúcsaira és legmélyebb bugyraiba enged betekintést a kora ‘80-as évek felfűtött politikai klímájában.

A nem is olyan távoli jövőben különös szabályok vannak érvényben a társadalomban. A magányos embereket szállodába zárják, ahol 45 napjuk van arra, hogy párt találjanak. A személyzet mindent megtesz ennek érdekében, egymást érik a táncos mulatságok, ismerkedési estek. Ám az embereknek igyekezniük kell, mert aki ennek ellenére pártában marad, akkor átalakul egy általa választott állattá, és az erdőbe kerül. Egy kétségbeesett férfi megszökik a szállodából, és az erdőben élő lázadókhoz menekül.

1993. október 3-án amerikai kommandósok ereszkedtek le harci helikopterekről Mogadishuban, Szomália fővárosában Mike Steele százados (Jason Isaacs) vezetésével. A polgárháborút szító hadúr, Mohamed Farrah Aidid és szárnysegédei voltak a célpontok. A 30 percesre tervezett villámakció 18 órás vérfürdőbe torkollott. 18 katonát és két Sólyom (Black Hawk) típusú harci helikoptert veszítettek az amerikaiak. A sikertelen akció a szomáliai amerikai részvétel beszüntetésére hangolta az otthoni közvéleményt.

Egy tinédzser fiú és lány szerelmesek egymásba. Kapcsolatuk akkor válhat hivatalossá, ha a fiú szakít a meglévő barátnőjével. A srác ígéretet tesz erre, ám mielőtt bármit tenne, másnap reggel egy közlekedési balesetben meghal.

Dave Buznik (Adam Sandler) átlagos, hétköznapi, látszólag nyugodt ember, akit egy repülőgépen lezajlott incidens után a bíróság indulatkezelési terápiára kötelez. Pszichiátere dr. Buddy Rydell (Jack Nicholson) nem mindennapi figura és terápiás módszerei sem mondhatóak szokványosnak. Rydell hamarosan beköltözik Dave lakására is, és a kezelés ideje folyamatosan vele marad. Furcsábbnál furcsább helyzetek követik egymást, amik látszólag nem szólnak másról, mint Dave további ingerléséről, akinél akkor szakad el végleg a cérna, mikor Rydell elhódítja tőle a barátnőjét.

François Mitterand elnök a francia forradalom 200. évfordulójára új építészeti jelképet szeretne építtetni Párizsnak. A nyílt nemzetközi pályázaton legnagyobb meglepetésre a dán Otto von Spreckelsen (Claes Bang – A négyzet, Az Északi) nyer egy modern, a háborús hódítások helyett a humanizmusnak emléket állító diadalív tervével. Mitterand ragaszkodik ahhoz, hogy közelről felügyelhesse a gigantikus projektet. A tervezésben és anyaghasználatban kérlelhetetlen Spreckelsen makacssága legfontosabb szakmai támasza, egyben felesége (Sidse Babett Knudsen – Borgen, The Duke of Burgundy) számára is próbatételt jelent. Az építész felvállalja a víziója megvalósulásának akadályt állító komoly vitákat, az elsőre megvalósíthatatlannak tűnő építészeti megoldások miatt a kivitelezőkkel éppúgy, mint a politikai érdekek mentén lavírozó elnökkel. A ma is Párizs elővárosában található, grandiózus és ikonikus épület valós megépítésének körülényeit finom humorral és kiemelkedő vizuális igényességgel dolgozza fel Stéphane Demoustier rendező. A Cannes-i Filmfesztiválon debütált Egy dán építész Párizsbana kérlelhetetlen emberi természet legmagasabb csúcsaira és legmélyebb bugyraiba enged betekintést a kora ‘80-as évek felfűtött politikai klímájában.

Egy tinédzser fiú és lány szerelmesek egymásba. Kapcsolatuk akkor válhat hivatalossá, ha a fiú szakít a meglévő barátnőjével. A srác ígéretet tesz erre, ám mielőtt bármit tenne, másnap reggel egy közlekedési balesetben meghal.

Jackson Curtis író (John Cusack) a Yellowstone Nemzeti Parkban kirándul a gyerekeivel, amikor váratlanul katonák jelennek meg, és egy titkos laboratóriumba szállítják őket. A férfi rájön, hogy a kormány elhallgatta a közelgő világvégét, melyről a maja próféciákban is szó esik. A világ vezetői a legnagyobb titokban láttak hozzá az óriás bárkák megépítésének, melyek Tibet legeldugodtabb hegyei közt várják kiváltságos utasaikat. A természeti katasztrófák a vártnál is hamarabb alakulnak ki, így Jackson kétségbeesett versenyfutásba kezd az idővel, hogy megmentse a családját.

Dave Buznik (Adam Sandler) átlagos, hétköznapi, látszólag nyugodt ember, akit egy repülőgépen lezajlott incidens után a bíróság indulatkezelési terápiára kötelez. Pszichiátere dr. Buddy Rydell (Jack Nicholson) nem mindennapi figura és terápiás módszerei sem mondhatóak szokványosnak. Rydell hamarosan beköltözik Dave lakására is, és a kezelés ideje folyamatosan vele marad. Furcsábbnál furcsább helyzetek követik egymást, amik látszólag nem szólnak másról, mint Dave további ingerléséről, akinél akkor szakad el végleg a cérna, mikor Rydell elhódítja tőle a barátnőjét.

Ashley (Lindsay Lohan) olyan szerencsés, hogy minden, amihez hozzáfog, sikeresen végződik. Jake (Chris Pine) pontosan az ellentéte. A világ legnagyobb lúzere, üldözi a balszerencse, kész csoda, hogy még életben van. Egy álarcos bálon egymásba botlanak, és megcsókolják egymást. Attól a perctől kezdve Ashley társaságában lenni életveszélyes, míg Jake hirtelen a sztárok között találja magát. Ashley számára persze elfogadhatatlan a helyzet, és Jake felkutatására indul.

Két monogám, heteroszexuális házasságban élő kéményseprő olyan helyzetekbe kerül, amelyek megkérdőjelezik a szexualitásról és a nemi szerepekről alkotott véleményüket. Az egyikük váratlan ismertséget köt egy férfival. A másiknak zavarbaejtő álmai lesznek, aminek hatására elkezd azon töprengeni, hogy mások tekintete mennyire formálja a személyiségét, és vannak-e a jellemének olyan aspektusai, amelyeket elnyomott, ezáltal korlátozva önmagát.

Jackson Curtis író (John Cusack) a Yellowstone Nemzeti Parkban kirándul a gyerekeivel, amikor váratlanul katonák jelennek meg, és egy titkos laboratóriumba szállítják őket. A férfi rájön, hogy a kormány elhallgatta a közelgő világvégét, melyről a maja próféciákban is szó esik. A világ vezetői a legnagyobb titokban láttak hozzá az óriás bárkák megépítésének, melyek Tibet legeldugodtabb hegyei közt várják kiváltságos utasaikat. A természeti katasztrófák a vártnál is hamarabb alakulnak ki, így Jackson kétségbeesett versenyfutásba kezd az idővel, hogy megmentse a családját.

A nem is olyan távoli jövőben a születésekor mindenkinek a karjába beépítenek egy órát. Ahhoz, hogy valaki huszonöt éves koron túl is éljen, időre van szüksége. A gazdagok megvásárolják az időt, míg a gettóban kétségbeesett harc folyik a minden egyes percért. A gettólakó Will Salas megmenti egy időmilliomos életét, aki cserébe rengeteg időt ad neki. Mindez felkelti az Időrendészek figyelmét, és gyilkossággal gyanúsítják. Will menekülés közben túszul ejti a fiatal, gazdag lányt. Egyik percről a másikra élnek, és egymásba szeretnek.

Lee megdöbben, amikor megtudja, a bátyja a halála előtt őt jelölte ki fia gyámjául. Visszatér a tengerparti kisvárosba, hogy gondját viselje Patricknak, a kamaszodó unokaöccsének. Ezzel együtt Lee-nek szembe kell néznie a múltjával is.

Ashley (Lindsay Lohan) olyan szerencsés, hogy minden, amihez hozzáfog, sikeresen végződik. Jake (Chris Pine) pontosan az ellentéte. A világ legnagyobb lúzere, üldözi a balszerencse, kész csoda, hogy még életben van. Egy álarcos bálon egymásba botlanak, és megcsókolják egymást. Attól a perctől kezdve Ashley társaságában lenni életveszélyes, míg Jake hirtelen a sztárok között találja magát. Ashley számára persze elfogadhatatlan a helyzet, és Jake felkutatására indul.

A fiatal Michaela felvételt nyer a tübingeni egyetemre, ám anyja keményen ellenáll terveinek, mert alkalmatlannak tartja beteg lányát a szülői házon kívüli életre. Apja segítségével azonban Michaela mégis elutazik az egyetemi városba, beleveti magát a tanulásba, megszeret egy hozzáillő fiút, és már-már a betegsége is kezd elmúlni. Ám anyja rideg szigora a távolban is kísérti, és a tőle kapott rózsafüzér olyan mértékű tudatalatti ellenállást és gyűlöletet vált ki belőle, hogy lassan képtelen lesz imádkozni, s szembefordul a lételemét jelentő vallással is. A fiatal lányt ördögűzéssel próbálják félelmeitől megszabadítani.
A film megtörtént esetet dolgoz fel. Az ördögűzés létjogosultságáról mind a mai napig nem zárultak le a viták.

Harvey Shine reklámdalok írásával foglalkozik. Lehet, hogy már nem sokáig, ugyanis a főnökétől egy utolsó esélyt kapott, mielőtt kirúgná a cégtől. A hétfői határidő felettébb közel van, ám a hétvégén Harveynak még Londonba kell repülnie, a lánya esküvőjére. A brit fővárosban kiderül, hogy a lánya nevelőapja lesz az örömapa. A csalódott Harvey repülne vissza New Yorkba, ám lekési a gépet. Miközben a reptéri bárban múlatja az időt, megszólítja a negyvenes Kate-et. A véletlen találkozás különös érzelmeket gerjeszt bennük, melynek hatására más szemmel kezdik nézni a világot.

A nem is olyan távoli jövőben a születésekor mindenkinek a karjába beépítenek egy órát. Ahhoz, hogy valaki huszonöt éves koron túl is éljen, időre van szüksége. A gazdagok megvásárolják az időt, míg a gettóban kétségbeesett harc folyik a minden egyes percért. A gettólakó Will Salas megmenti egy időmilliomos életét, aki cserébe rengeteg időt ad neki. Mindez felkelti az Időrendészek figyelmét, és gyilkossággal gyanúsítják. Will menekülés közben túszul ejti a fiatal, gazdag lányt. Egyik percről a másikra élnek, és egymásba szeretnek.

Az NDK újra él... hetvenkilenc négyzetméteren! A nagy változások éve, 1989: egy anya szemtanúja lesz fia, Alex (Daniel Brühl) letartóztatásának és a látványtól infarktust kap. A hithű kommunista Christiane (Kathrin Sass) kómába kerül és amikor felébred, mindent rendben talál. A kommunizmus él és virul. Látszólag, ugyanis az orvos tanácsára a beteget nem szabad semmivel sem felizgatni. Alex testvére, Ariane (Maria Simon) és legjobb barátjuk, Denis (Florian Lukas) segítségével napról-napra meghamisítják a híreket a látszat fenntartása érdekében. A lakás marad az NDK utolsó védőbástyája a berlini fal leomlása után is. A maró gúnnyal és humorral teli történet a német filmtörténet egyik legnagyobb és legtöbbet idézett sikerévé vált.

Javier Rodriguez és Manolo Sanchez mexikói rendőrök és jó barátok, akik nap mint nap szembesülnek a hatalom és a pénz kísértésével, és bár ellenállnak, a korrupció mégis olyannyira behálózza őket, hogy végül kilátástalan helyzetbe kerülnek. Az Egyesült Államokban, Ohio Állam Legfelsőbb Bíróságának bírája, Robert Wakefield az Elnöktől fontos megbízatást kap: őt nevezi ki a drog elleni harc új főnökévé. A megalkuvásra képtelen, konzervatív Wakefield a kábítószer elleni küzdelem egész szervezetének felülvizsgálatára készül és a mexikói rendőrséggel való együttműködést tervezi. De otthon, ő is csak szülő - feleségével, Barbarával tinédzser lányuk, Caroline egyre jobban elhatalmasodó kábítószer-függőségével kell szembesülniük. San Diegóban Montel Gordon és Ray Castro DEA-ügynökök a hírhedt Obregon drogmaffia leleplezésén fáradoznak. Foglyuk, a középszintű kábítószer-kereskedő, Eduardo Ruiz hajlandó tanúskodni a gazdag drogbáró, Carlos Ayala ellen. Carlos letartóztatása döbbenetes hír mit sem sejtő feleségének, Helenának, aki gyermeket vár. Pillanatok alatt szörnyű kelepcébe kerül: az egyik oldalon férje cinkosai fenyegetik, míg a másikon a DEA-ügynökök tartják megfigyelés alatt.

Nincs a világon keményebb legény John Matrix tábornoknál: intelligens, semmi sem hozza ki a sodrából, kimagasló fizikumú, és szakértője a harcművészeteknek és a különféle támadó fegyvereknek. Kiemelkedő képességeinek köszönheti egész karrierjét, azt, hogy ő a legkülönb kommandós. És persze emiatt vált különféle katonai és politikai erők kedvelt célpontjává.
Mostanra azonban visszavonult, és új helyen, új személyazonossággal neveli tizenegy éves lányát, Jennyt. Míg egy napon a nyomára nem bukkan az a bosszúszomjas dél-amerikai diktátor, akit annak idején Matrix vezetésével a kommandósok űztek el országa éléről. Most az egyetlen sebezhető ponton támad: elrabolja Jennyt. Váltságdíjul pedig azt követeli, hogy Matrix térjen vissza Val Verdébe és ölje meg utódját, hogy ő újra hatalomra kerülhessen.

A fiatal Conan családjára vérszomjas hordák támadnak. A kisfiú árván marad, sorsa a rabszolgaság lesz. Évekkel később Conan (Arnold Schwarzenegger), a mészárlás egyetlen túlélője már felnőtt férfi, egy igazi izomkolosszus, aki végre szabadulhat a rabszolgaságból és útra kelhet bosszút állni szülei gyilkosán, a gonosz Doomon (James Earl Jones). Conan megtanulja a harc ősi művészetét, és immár két lábon járó gyilkológépként halad célja felé. Útközben két tolvaj csatlakozik hozzá: Valeria (Sandahl Bergman) és Szubotaj (Gerry Lopez). A különös, de rendkívül ütőképes trió felkelti Osric király (Max von Sydow) figyelmét is. Megkéri őket, hogy mentsék meg a lányát, aki csatlakozott Doom csapatához a hegyekben. Conan és társai előtt hosszú és veszélyes út áll.

Harvey Shine reklámdalok írásával foglalkozik. Lehet, hogy már nem sokáig, ugyanis a főnökétől egy utolsó esélyt kapott, mielőtt kirúgná a cégtől. A hétfői határidő felettébb közel van, ám a hétvégén Harveynak még Londonba kell repülnie, a lánya esküvőjére. A brit fővárosban kiderül, hogy a lánya nevelőapja lesz az örömapa. A csalódott Harvey repülne vissza New Yorkba, ám lekési a gépet. Miközben a reptéri bárban múlatja az időt, megszólítja a negyvenes Kate-et. A véletlen találkozás különös érzelmeket gerjeszt bennük, melynek hatására más szemmel kezdik nézni a világot.

Harvey Shine reklámdalok írásával foglalkozik. Lehet, hogy már nem sokáig, ugyanis a főnökétől egy utolsó esélyt kapott, mielőtt kirúgná a cégtől. A hétfői határidő felettébb közel van, ám a hétvégén Harveynak még Londonba kell repülnie, a lánya esküvőjére. A brit fővárosban kiderül, hogy a lánya nevelőapja lesz az örömapa. A csalódott Harvey repülne vissza New Yorkba, ám lekési a gépet. Miközben a reptéri bárban múlatja az időt, megszólítja a negyvenes Kate-et. A véletlen találkozás különös érzelmeket gerjeszt bennük, melynek hatására más szemmel kezdik nézni a világot.

A zord szögesdrótok mögött csaholó vérebek, nyomukban a gyanakvó gazda. Nincs menekvés. Vagy mégis? A baromfiudvar tollas foglyai nem adják fel. A talpraesett Rozsda vezetésével újabb és újabb szökési tervet kovácsolnak. De a kísérletek sorra kudarcba fulladnak, mígnem egy nap eljön a szabadság hírnöke! Egy amerikai kakas süvít át a kerítés fölött, és nyekken nagyot az etetővályúban. A felbolydult tyúkok a megmentőjüket látják az égből pottyant jövevényben, és arra kérik, tanítsa meg őket repülni.

Az NDK újra él... hetvenkilenc négyzetméteren! A nagy változások éve, 1989: egy anya szemtanúja lesz fia, Alex (Daniel Brühl) letartóztatásának és a látványtól infarktust kap. A hithű kommunista Christiane (Kathrin Sass) kómába kerül és amikor felébred, mindent rendben talál. A kommunizmus él és virul. Látszólag, ugyanis az orvos tanácsára a beteget nem szabad semmivel sem felizgatni. Alex testvére, Ariane (Maria Simon) és legjobb barátjuk, Denis (Florian Lukas) segítségével napról-napra meghamisítják a híreket a látszat fenntartása érdekében. A lakás marad az NDK utolsó védőbástyája a berlini fal leomlása után is. A maró gúnnyal és humorral teli történet a német filmtörténet egyik legnagyobb és legtöbbet idézett sikerévé vált.

A zord szögesdrótok mögött csaholó vérebek, nyomukban a gyanakvó gazda. Nincs menekvés. Vagy mégis? A baromfiudvar tollas foglyai nem adják fel. A talpraesett Rozsda vezetésével újabb és újabb szökési tervet kovácsolnak. De a kísérletek sorra kudarcba fulladnak, mígnem egy nap eljön a szabadság hírnöke! Egy amerikai kakas süvít át a kerítés fölött, és nyekken nagyot az etetővályúban. A felbolydult tyúkok a megmentőjüket látják az égből pottyant jövevényben, és arra kérik, tanítsa meg őket repülni.

Bruce Banner genetikust az egyik kísérlet során súlyos gammasugárzás éri. A férfi különös változáson megy keresztül. Ha feldühítik, a testében felgyülemlő adrenalin hatására fékezhetetlen, zöld szörnyeteggé változik. A hihetetlen Hulk képében Bruce eleinte dühöngő őrültként viselkedik, idővel azonban megtanulja arra használni az erejét, hogy megvédje a gyengéket. A teremtmény elfogására a hadsereget is mozgósítják. Az akciót Banner egykori munkatársának, egyben barátnőjének az apja, Ross tábornok, és a rivális tudós, Glenn Talbot irányítja.

Optimus fővezér és katonái legyőzték az Álcákat. Úgy tűnik, végre béke és nyugalom köszönt a Földre. Sam is az egyetemi tanulmányaira készül. A nyugalom azonban látszólagos. A Scorpinox nevű álca ellopja Megatron holttestét, és föltámasztja halottaiból. Az új életre kelt Megatron és cinkosa, Üstökös bosszút esküszik az Autobotok ellen, és minden korábbinál nagyobb erőt gyűjt, hogy legyőzze az ellenfeleit. Nem számol azonban Sammel, akinek sorsa továbbra is a robotokhoz van kötve. Sam ismét összefog az Autobotokkal, hogy felvegye a harcot az Álcákkal.

1969, Los Angeles. Egy munka nélkül maradt, western tévésorozatából kikerült, munkanélküli színész (Leonardo DiCaprio) és jó barátja, kaszkadőre (Brad Pitt) együtt próbálnak boldogulni Hollywood kegyetlen világában. Ez a világ azért kegyetlen, mert változik: Rick és Cliff eddig kiismerte magát a showbizniszben, de most bármerre járnak, arra kell rácsodálkozniuk, hogy minden megváltozott: a szabályok, a főnökök és a nők is.. Nincs nagyobb esemény annál a filmes világban, mint amikor Tarantino rendez: 9. filmje hihetetlen sztárszereposztással készül, és ismét különleges, véres és gyilkos humorú.

Amikor egy aljas építési vállalkozó könyörtelenül ki akar lakoltatni egy zsémbes lakót, aki új projektje útjában áll, nem tudja, hogy a látszólag ártalmatlan idős asszony egy képzett gyilkos, aki bármit megtesz otthona védelméért.

Van, aki irányítja az életét, és van, akit az élet irányít - tartja a mondás. Az egyetlen kivétel Michael Newman. Egy titokzatos feltaláló ugyanis megajándékozza az univerzális távkapcsolóval, melynek tulajdonosa előre-hátra járkálhat az időben, lelassíthatja a szembejövő nőket, és ha túlságosan zajosnak tűnnek, átmenetileg kikapcsolhatja a gyerekeit. Elbizakodottságra azonban semmi oka: nem volt még távkapcsoló a világon, mely egy idő után át ne vette volna az irányítást. És attól kezdve Michael kiszolgáltatottabb, mint valaha. A tét a családja, feleségével és a gyerekeivel való viszonya.

Bruce Banner genetikust az egyik kísérlet során súlyos gammasugárzás éri. A férfi különös változáson megy keresztül. Ha feldühítik, a testében felgyülemlő adrenalin hatására fékezhetetlen, zöld szörnyeteggé változik. A hihetetlen Hulk képében Bruce eleinte dühöngő őrültként viselkedik, idővel azonban megtanulja arra használni az erejét, hogy megvédje a gyengéket. A teremtmény elfogására a hadsereget is mozgósítják. Az akciót Banner egykori munkatársának, egyben barátnőjének az apja, Ross tábornok, és a rivális tudós, Glenn Talbot irányítja.

Optimus fővezér és katonái legyőzték az Álcákat. Úgy tűnik, végre béke és nyugalom köszönt a Földre. Sam is az egyetemi tanulmányaira készül. A nyugalom azonban látszólagos. A Scorpinox nevű álca ellopja Megatron holttestét, és föltámasztja halottaiból. Az új életre kelt Megatron és cinkosa, Üstökös bosszút esküszik az Autobotok ellen, és minden korábbinál nagyobb erőt gyűjt, hogy legyőzze az ellenfeleit. Nem számol azonban Sammel, akinek sorsa továbbra is a robotokhoz van kötve. Sam ismét összefog az Autobotokkal, hogy felvegye a harcot az Álcákkal.

A negyvenes Vincent életében először apa lesz. Az örömhírt a család ünnepi vacsorával próbálja emlékezetessé tenni. Húga, Élisabeth és sógora, Pierre meghívja hát a házaspárt és gyerekkori barátjukat, Claude-ot. Miközben a kismamára, Annára várnak, a vendégek kérdések özönével árasztják el a leendő apát. Ám minden a feje tetejére áll, amikor megkérdezik, hogyan fogják hívni a kis jövevényt. Vincenték ugyanis az Adolphe nevet szánják a kisfiúnak. A névadás körül parázs vita bontakozik ki, amelyben régi sérelmek és titkok is felszínre kerülnek.

Van, aki irányítja az életét, és van, akit az élet irányít - tartja a mondás. Az egyetlen kivétel Michael Newman. Egy titokzatos feltaláló ugyanis megajándékozza az univerzális távkapcsolóval, melynek tulajdonosa előre-hátra járkálhat az időben, lelassíthatja a szembejövő nőket, és ha túlságosan zajosnak tűnnek, átmenetileg kikapcsolhatja a gyerekeit. Elbizakodottságra azonban semmi oka: nem volt még távkapcsoló a világon, mely egy idő után át ne vette volna az irányítást. És attól kezdve Michael kiszolgáltatottabb, mint valaha. A tét a családja, feleségével és a gyerekeivel való viszonya.

Bliss Cavendar egy texasi porfészekben tengeti napjait és mióta csak az eszét tudja, azon töri a fejét, hogy is léphetne le innen. Szerencsétlenségére megszállott ex-szépségkirálynő édesanyja szerint, az ő útja az egyetlen út a boldogsághoz, ezért lányait is versenyről-versenyre viszi. Egy bevásárló körúton Bliss kezébe kerül egy szórólap, ami aztán mindent fenekestül felforgat. Bliss barátnőjével Austinba surran és belekóstol a Puk&Roll és a görkorcsolya derbik pörgős világába. Hamarosan azon kapja magát, hogy 8 keréken hasít az arénában és egymás után szállítja a pontokat csapattársainak. Kettős élet veszi kezdetét, ahol nappal, pincérként teszi a dolgát a helyi kisétteremben, este pedig pasizik, és rettegett ellenfelekkel néz farkasszemet a pályán. Blissnek minden erejére szüksége van, hogy a kemény edzések, szaporodó füllentések és a nagy titkolózás ellenére pályán tudjon maradni. De eljön a nap, ami próbára teszi valamennyi kapcsolatát a világgal: egyszerre kellene megfelelnie a családjának, a csapat társainak, az edzőjének, a barátnőjének és saját magának. Egyiknek sem hazudhat tovább.

François Mitterand elnök a francia forradalom 200. évfordulójára új építészeti jelképet szeretne építtetni Párizsnak. A nyílt nemzetközi pályázaton legnagyobb meglepetésre a dán Otto von Spreckelsen (Claes Bang – A négyzet, Az Északi) nyer egy modern, a háborús hódítások helyett a humanizmusnak emléket állító diadalív tervével. Mitterand ragaszkodik ahhoz, hogy közelről felügyelhesse a gigantikus projektet. A tervezésben és anyaghasználatban kérlelhetetlen Spreckelsen makacssága legfontosabb szakmai támasza, egyben felesége (Sidse Babett Knudsen – Borgen, The Duke of Burgundy) számára is próbatételt jelent. Az építész felvállalja a víziója megvalósulásának akadályt állító komoly vitákat, az elsőre megvalósíthatatlannak tűnő építészeti megoldások miatt a kivitelezőkkel éppúgy, mint a politikai érdekek mentén lavírozó elnökkel. A ma is Párizs elővárosában található, grandiózus és ikonikus épület valós megépítésének körülényeit finom humorral és kiemelkedő vizuális igényességgel dolgozza fel Stéphane Demoustier rendező. A Cannes-i Filmfesztiválon debütált Egy dán építész Párizsbana kérlelhetetlen emberi természet legmagasabb csúcsaira és legmélyebb bugyraiba enged betekintést a kora ‘80-as évek felfűtött politikai klímájában.

A film a berlini karmester, Tom Lunies szétesett családjának történetét meséli el, amelynek tagjai már régen elhidegültek egymástól. Tom zeneszerző barátjával, a depressziótól gyötört Bernarddal dolgozik a Sterben, azaz „Haldoklás” című mű előadásán. Nővére, Ellen egy nős fogorvossal kezd viszonyt, akivel csak közös szenvedélyük, az alkohol és a mámor köti össze. A hetvenes évei közepén járó anyja, Lissy megkönnyebbülést érez, amikor a demenciától lassan elsorvadó férje, Gerd végre idősotthonba kerül. Újdonsült szabadságának azonban nem sokáig örülhet: az egészsége hanyatlóban van, a látása is egyre gyengébbé válik, és el kell fogadnia, hogy neki sincs sok ideje hátra. Tom volt barátnője, Liv pedig azt szeretné, ha újszülött gyerekének ő lenne a pótapja. Az elmúlás gondolatával szembesülni kényszerülő családtagok hosszú idő után végre újra találkoznak. A mélyen személyes családi történet egyszerre megrázó és felkavaró dráma és szórakoztató fekete komédia, amelyet a nemzetközi kritika máris mesterműként emleget.

A negyvenes Vincent életében először apa lesz. Az örömhírt a család ünnepi vacsorával próbálja emlékezetessé tenni. Húga, Élisabeth és sógora, Pierre meghívja hát a házaspárt és gyerekkori barátjukat, Claude-ot. Miközben a kismamára, Annára várnak, a vendégek kérdések özönével árasztják el a leendő apát. Ám minden a feje tetejére áll, amikor megkérdezik, hogyan fogják hívni a kis jövevényt. Vincenték ugyanis az Adolphe nevet szánják a kisfiúnak. A névadás körül parázs vita bontakozik ki, amelyben régi sérelmek és titkok is felszínre kerülnek.

A negyvenes Vincent életében először apa lesz. Az örömhírt a család ünnepi vacsorával próbálja emlékezetessé tenni. Húga, Élisabeth és sógora, Pierre meghívja hát a házaspárt és gyerekkori barátjukat, Claude-ot. Miközben a kismamára, Annára várnak, a vendégek kérdések özönével árasztják el a leendő apát. Ám minden a feje tetejére áll, amikor megkérdezik, hogyan fogják hívni a kis jövevényt. Vincenték ugyanis az Adolphe nevet szánják a kisfiúnak. A névadás körül parázs vita bontakozik ki, amelyben régi sérelmek és titkok is felszínre kerülnek.

Charlotte (Scarlett Johansson), az arcátlanul fiatal, de már unatkozó feleség és Bob Harris (Bill Murray), a filmsztár útjai egy tokiói luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a nagy korkülönbség ellenére. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Bliss Cavendar egy texasi porfészekben tengeti napjait és mióta csak az eszét tudja, azon töri a fejét, hogy is léphetne le innen. Szerencsétlenségére megszállott ex-szépségkirálynő édesanyja szerint, az ő útja az egyetlen út a boldogsághoz, ezért lányait is versenyről-versenyre viszi. Egy bevásárló körúton Bliss kezébe kerül egy szórólap, ami aztán mindent fenekestül felforgat. Bliss barátnőjével Austinba surran és belekóstol a Puk&Roll és a görkorcsolya derbik pörgős világába. Hamarosan azon kapja magát, hogy 8 keréken hasít az arénában és egymás után szállítja a pontokat csapattársainak. Kettős élet veszi kezdetét, ahol nappal, pincérként teszi a dolgát a helyi kisétteremben, este pedig pasizik, és rettegett ellenfelekkel néz farkasszemet a pályán. Blissnek minden erejére szüksége van, hogy a kemény edzések, szaporodó füllentések és a nagy titkolózás ellenére pályán tudjon maradni. De eljön a nap, ami próbára teszi valamennyi kapcsolatát a világgal: egyszerre kellene megfelelnie a családjának, a csapat társainak, az edzőjének, a barátnőjének és saját magának. Egyiknek sem hazudhat tovább.

François Mitterand elnök a francia forradalom 200. évfordulójára új építészeti jelképet szeretne építtetni Párizsnak. A nyílt nemzetközi pályázaton legnagyobb meglepetésre a dán Otto von Spreckelsen (Claes Bang – A négyzet, Az Északi) nyer egy modern, a háborús hódítások helyett a humanizmusnak emléket állító diadalív tervével. Mitterand ragaszkodik ahhoz, hogy közelről felügyelhesse a gigantikus projektet. A tervezésben és anyaghasználatban kérlelhetetlen Spreckelsen makacssága legfontosabb szakmai támasza, egyben felesége (Sidse Babett Knudsen – Borgen, The Duke of Burgundy) számára is próbatételt jelent. Az építész felvállalja a víziója megvalósulásának akadályt állító komoly vitákat, az elsőre megvalósíthatatlannak tűnő építészeti megoldások miatt a kivitelezőkkel éppúgy, mint a politikai érdekek mentén lavírozó elnökkel. A ma is Párizs elővárosában található, grandiózus és ikonikus épület valós megépítésének körülényeit finom humorral és kiemelkedő vizuális igényességgel dolgozza fel Stéphane Demoustier rendező. A Cannes-i Filmfesztiválon debütált Egy dán építész Párizsbana kérlelhetetlen emberi természet legmagasabb csúcsaira és legmélyebb bugyraiba enged betekintést a kora ‘80-as évek felfűtött politikai klímájában.

A 18 éves Cécile jóképű apja, Raymond és apja barátnője, Elsa társaságában tölti gondtalannak ígérkező nyári napjait a francia Riviérán. A napsugaras idillt azonban váratlan vendég érkezése zavarja meg: betoppan Cécile rég elhunyt édesanyjának egykori barátnője, Anne, és a lány egész világát felbolygatja. Cécile kétségbeesetten próbálja visszaszerezni az irányítást: végzetes következményekkel járó tervet eszel ki, hogy megszabaduljon Anne-tól.

Charlotte (Scarlett Johansson), az arcátlanul fiatal, de már unatkozó feleség és Bob Harris (Bill Murray), a filmsztár útjai egy tokiói luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a nagy korkülönbség ellenére. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Az önéletrajzi ihletésű filmben Homer Hickam az 1950-es években, egy kis nyugat-virginiai bányászvárosban tölti gyermekéveit. Kilátásai nem túl fényesek, valószínűleg ő is bányász lesz, akárcsak édesapja. 1957 októberében azonban megváltozik Homer számára a világ: fellövik az első szovjet Szputnyikot. Attól kezdve a rakéták érdeklik leginkább a fiút. Barátaival minden idejét a kísérleteknek szenteli, a szülői rosszallások ellenére. Egyedül Riley tanárnő bátorítja a komolyabb kísérleteket. Vezetésével beneveznek a Nemzeti Tudományos Díjért folyó versengésbe. Homer céltudatosan készül pályájára és az űrkutatás egyik meghatározó amerikai személyiségévé válik.

A 19 éves Tish New York Harlem negyedében él az 1970-es évek elején. A lány boldog, mert eljegyezte a gyermekkori barátja. A jövőről álmodoznak, amikor a rasszista zsaru manipulációjának következtében letartóztatják az ártatlan Fonnyt.

A cselekmény középpontjában a frigiditásával küszködő, gátlásos, a közös hangot csak pszichiáterével találó Ann (Andie MacDowell) áll, akinek a férje, John (Peter Gallagher) viszonyt folytat a nő húgával, Cynthiával (Laura San Giacomo), aki mellesleg totális ellentéte a nővérének. Ebbe a nem túl idilli környezetbe csöppen bele a férfi gyerekkori jó barátja. A visszahúzódó Graham (James Spader) és Ann között különös kapcsolat alakul ki. A váratlanul érkezett vendéget jobban megismerve ugyanis fény derül annak szokatlan hobbijára: az impotens Graham jelentős méretű videókazetta-gyűjtemény tulajdonosa: a szalagokra nőismerősei szexuális szokásairól készített interjúit rögzítette. A szextől undorodó Ann így végre megleli korábbi életéből hiányzó szellemi társát.

A fél szemére vak Raphaël gondnokként felügyel egy olyan kúriát, ahol már senki sem lakik. A 60 felé közeledve anyjával éli rutinszerű életét a birtokon, ám egy viharos éjszakán visszatér a birtok örökösnője, ami mindent megváltoztat.

A börtönből frissen szabadult egykori színész, Lang (Eddie Peng) visszatér a Kína északnyugati részén fekvő szülővárosába, a területet azonban éppen kiürítik, hogy hatalmas ipari központot és gyárakat építsenek a helyére. A lakók nagy része már kiköltözött, a várost ellepték a kóbor kutyák, Lang pedig csatlakozik a sintérekhez, hogy segítsen befogni az elvadult ebeket. Így kerül kapcsolatba egy fekete keverék kutyával, akinek még vérdíjat is kitűztek a fejére. A két magányos, számkivetett lélek, a fekete kutya és Lang lassan egymásra találnak és baráti kötelék alakul ki közöttük a kietlen Góbi sivatag ölelésében. A kínai Hu Guan (A tehén) új filmje megnyerte a 2024-es cannes-i fesztivál Un Certain Regard szekciójának fődíját, azóta pedig elismerték többek között Varsóban, Valladolidban és Jeruzsálemben, legutóbb pedig Gotham-díjra jelölték a legjobb rendezés kategóriájában. A Fekete kutya nemcsak egy szívmelengető és meglepően humoros kutyás film, hanem rétegzett szociológiai látlelet a 2000-es évek brutális iparosodási hullámának következményeiről és a 2008-as pekingi Olimpia körüli felfokozott várakozásról. A film sztárja a marcona börtöntölteléket alakító Eddie Peng mellett Xin, a fekete keverék kutya, aki parádésan alakítja a címszereplőt: ha kell, beteget játszik, máskor pedig ablakon ugrik be és egy száguldó motor oldalkocsijában ereszkedik két lábra.

A 18 éves Cécile jóképű apja, Raymond és apja barátnője, Elsa társaságában tölti gondtalannak ígérkező nyári napjait a francia Riviérán. A napsugaras idillt azonban váratlan vendég érkezése zavarja meg: betoppan Cécile rég elhunyt édesanyjának egykori barátnője, Anne, és a lány egész világát felbolygatja. Cécile kétségbeesetten próbálja visszaszerezni az irányítást: végzetes következményekkel járó tervet eszel ki, hogy megszabaduljon Anne-tól.

Az önéletrajzi ihletésű filmben Homer Hickam az 1950-es években, egy kis nyugat-virginiai bányászvárosban tölti gyermekéveit. Kilátásai nem túl fényesek, valószínűleg ő is bányász lesz, akárcsak édesapja. 1957 októberében azonban megváltozik Homer számára a világ: fellövik az első szovjet Szputnyikot. Attól kezdve a rakéták érdeklik leginkább a fiút. Barátaival minden idejét a kísérleteknek szenteli, a szülői rosszallások ellenére. Egyedül Riley tanárnő bátorítja a komolyabb kísérleteket. Vezetésével beneveznek a Nemzeti Tudományos Díjért folyó versengésbe. Homer céltudatosan készül pályájára és az űrkutatás egyik meghatározó amerikai személyiségévé válik.

A 19 éves Tish New York Harlem negyedében él az 1970-es évek elején. A lány boldog, mert eljegyezte a gyermekkori barátja. A jövőről álmodoznak, amikor a rasszista zsaru manipulációjának következtében letartóztatják az ártatlan Fonnyt.

François Mitterand elnök a francia forradalom 200. évfordulójára új építészeti jelképet szeretne építtetni Párizsnak. A nyílt nemzetközi pályázaton legnagyobb meglepetésre a dán Otto von Spreckelsen (Claes Bang – A négyzet, Az Északi) nyer egy modern, a háborús hódítások helyett a humanizmusnak emléket állító diadalív tervével. Mitterand ragaszkodik ahhoz, hogy közelről felügyelhesse a gigantikus projektet. A tervezésben és anyaghasználatban kérlelhetetlen Spreckelsen makacssága legfontosabb szakmai támasza, egyben felesége (Sidse Babett Knudsen – Borgen, The Duke of Burgundy) számára is próbatételt jelent. Az építész felvállalja a víziója megvalósulásának akadályt állító komoly vitákat, az elsőre megvalósíthatatlannak tűnő építészeti megoldások miatt a kivitelezőkkel éppúgy, mint a politikai érdekek mentén lavírozó elnökkel. A ma is Párizs elővárosában található, grandiózus és ikonikus épület valós megépítésének körülényeit finom humorral és kiemelkedő vizuális igényességgel dolgozza fel Stéphane Demoustier rendező. A Cannes-i Filmfesztiválon debütált Egy dán építész Párizsbana kérlelhetetlen emberi természet legmagasabb csúcsaira és legmélyebb bugyraiba enged betekintést a kora ‘80-as évek felfűtött politikai klímájában.

A világon minden ember gazdag akar lenni. Longfellow Deeds (Adam Sandler) kivétel: ő csupán arra vágyik, hogy gyermeteg versikéit üdvözlőlapok hátára nyomtassák. Egyébként szereti a csendes kisvárost, ahol él és a zsúfolt pizzériát, amelyből éldegél. Egy nap Deeds kénytelen elmenni a nagyvárosba, hogy átvegye 40 milliárd dolláros örökségét, melyet soha nem látott, elfeledett nagybácsikája hagyott rá. A pökhendi városlakók persze ki akarják semmizni a vagyonából, vagy el akarják csábítani a vagyonáért, vagy információkat szeretnének kicsalni belőle a vagyonáról. Szerencsére a jövevényt sem ejtették ám a feje lágyára.

Totsuko egy középiskolás diák, aki képes mások és az emberi érzelmek "színeit" meglátni. Bár nem játszik hangszeren, Totsuko zenekart alapít szép színű iskolatársával és egy zenerajongóval. A zene révén különleges kötelékek alakulnak ki közöttük.

François Mitterand elnök a francia forradalom 200. évfordulójára új építészeti jelképet szeretne építtetni Párizsnak. A nyílt nemzetközi pályázaton legnagyobb meglepetésre a dán Otto von Spreckelsen (Claes Bang – A négyzet, Az Északi) nyer egy modern, a háborús hódítások helyett a humanizmusnak emléket állító diadalív tervével. Mitterand ragaszkodik ahhoz, hogy közelről felügyelhesse a gigantikus projektet. A tervezésben és anyaghasználatban kérlelhetetlen Spreckelsen makacssága legfontosabb szakmai támasza, egyben felesége (Sidse Babett Knudsen – Borgen, The Duke of Burgundy) számára is próbatételt jelent. Az építész felvállalja a víziója megvalósulásának akadályt állító komoly vitákat, az elsőre megvalósíthatatlannak tűnő építészeti megoldások miatt a kivitelezőkkel éppúgy, mint a politikai érdekek mentén lavírozó elnökkel. A ma is Párizs elővárosában található, grandiózus és ikonikus épület valós megépítésének körülényeit finom humorral és kiemelkedő vizuális igényességgel dolgozza fel Stéphane Demoustier rendező. A Cannes-i Filmfesztiválon debütált Egy dán építész Párizsbana kérlelhetetlen emberi természet legmagasabb csúcsaira és legmélyebb bugyraiba enged betekintést a kora ‘80-as évek felfűtött politikai klímájában.

Totsuko egy középiskolás diák, aki képes mások és az emberi érzelmek "színeit" meglátni. Bár nem játszik hangszeren, Totsuko zenekart alapít szép színű iskolatársával és egy zenerajongóval. A zene révén különleges kötelékek alakulnak ki közöttük.

A világon minden ember gazdag akar lenni. Longfellow Deeds (Adam Sandler) kivétel: ő csupán arra vágyik, hogy gyermeteg versikéit üdvözlőlapok hátára nyomtassák. Egyébként szereti a csendes kisvárost, ahol él és a zsúfolt pizzériát, amelyből éldegél. Egy nap Deeds kénytelen elmenni a nagyvárosba, hogy átvegye 40 milliárd dolláros örökségét, melyet soha nem látott, elfeledett nagybácsikája hagyott rá. A pökhendi városlakók persze ki akarják semmizni a vagyonából, vagy el akarják csábítani a vagyonáért, vagy információkat szeretnének kicsalni belőle a vagyonáról. Szerencsére a jövevényt sem ejtették ám a feje lágyára.